Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

48. kép. Kerítetlen tanya a Gyevi fertő szélén 1976-ban, Sándorfalva, Szaporhegy 38. Táborosi Márton tanyája. áttelepítési alapszerződését, amiből szintén arra következtetünk, hogy a 170 szerződő fél között a tanyaföldön letelepedőket is megtalálhatjuk.

109 A Kéry-birtok később Krausz Mór tulajdonába került, aki a Szeged—Csongrádi Takarékpénztár útján az egész dűlőt felparcellázta. A bank kölcsönt is adott, így az aránylag olcsó homokföldek sándorfalvi és szeged-felsőtanyai kisparasztok között gyorsan vevőre találtak. A felsőtanyai Makra család 6 hold árán a Kéry dűlőben 22 lánc földet vásárolt. 1910-ben a Homoki tanyákon 426, a Fekete tanyákon (Szaporhegyen) 436, a határban összesen 862 személy élt, a község lakóinak 17,3 %-a.

110 A két határrészen, a talajadottságokból következően más üzemág került előtérbe: a feketeföldi tanyákon a szemtermelés mellett az állattartás, a Gyevi fertő mellékén a juhászat, Homokpusztán pedig az állattartás mellett a szőlő- és gyümölcstermesztés. Sándorfalván 1926-ban kb. 250 lakosnak volt földje — nem számítva azokat a családfőket, akik az Országos Földbirtokrendező Bíróság (OFB) határozatával jutottak 1—5 hold megváltásos vagy vagyonváltságos földhöz az uradalom területén. Előbbi földtulajdonosok közül kettő 50—50 kat. holdat, harminc 10—-50 holdat, a többi 10 holdon alóli földet bírt. Kortársi leírás szerint „a falusiaknak alig van örökföldjük, csak a tanyaiaknak, kik mind rajta laknak birtokukon."

111 A tanyaiak 109 Az említett szerződést aláíró algyői lakosok névjegyzékét 1. ro. JUHÁSZ ANTAL 1978. 411— 417. A jegyzékben szereplők Sándorfalván már építettek, vagy az építkezést megkezdték. 110 A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. Bp. 1912. 540. 204