Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

43. kép. Külső Anyás major 1882-ben, a majortól DK-re zsellér- (vagy kertész)házak. Sövényháza kat. térképe 60. szelvényéről (HVk. 28) a másolatot készítette Rózsa Gábor. szervezettségű lehetett, valószínűleg azért, mert a majorok nem sokkal korábban létesültek. Az 1857. évi népességi összeírás „helységi átnézet"-ében Hantház 51. szám alatt 3 szolgát, 1 napszámost, 5 14 éven felüli férfit és 20 nó't, illetve gyermeket írtak össze, vagyis az épületben 4 család és összesen 29 személy élt. Levelény 101. szám alatt egy 6 főnyi család és 25 idegen, Alsó-Pusztaszer 109. szám aiíatt 4 helybeli és 26 idegen lakott.

73 Mind a három ház majori lakás lehetett. Sövényház község területén — amelyhez Homok, Hantház, Dócz, Kőtörés, Percsora, Anyás, Levelény, Alsó és Új Pusztaszer tartozott — 1857. október 31-én 446 idegen illetőségű személyt írtak össze, akik nagyrészt az uradalom alkalmazásában lévő munkások, zsellérek lehettek. Csupán Alsó Pusztaszeren 10 házban 100 más honosságú (kisteleki, mindszenti, csongrádi stb.) személyt vettek számba. Az uradalmi majorok múlt századi kiépüléséről kartográfiai forrásaink tájékoztatnak. Az 1860-as évek első felében a Pallavicini uradalom Tiszán inneni területén a következő majorok léteztek (északról dél felé haladva) : Tömörkényi major, Újmajor, 73 CsML, Szentes, A csongrádi es. kir. Megyehatóság iratai. Népszámlálási iratok, 1857. Sövényház község, szegedi járás. 187