Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

tása: ahol a jobbágyok földjei egy darabban vannak kiadva, ott „ugarok nem igen találtatnak."

54 3. Az 1786. évi adatfelvétel adómegállapítás céljából készült. A jobbágyoknak nyilvánvalóan az volt az érdekük, hogy az összeírok kevesebb adót állapítsanak meg. Márpedig a pozsonyi méró'ben megállapított termést (mint adóalapot) a szántóföldek kétévenkénti ugarja felére, a háromévenként beiktatott ugar harmadára csökkentette... Elképzelhető', hogy az ugart az adóalapul szolgáló termés kiszámításánál azért iktatták be, hogy a Tisza áradásai által okozott terméskiesést figyelembe vegyék, illetve kiegyenlítsék. Erre enged következtetni, hogy Akasztófa dűlőn — ahol egyébként búza—zab—ugar vetésforgót jelöltek — Biacsi István földjénél az alábbi bejegyzés található: ,,Ezen megirtt két földek oly tulajdonságú, hogy Laposság miatt minden 2-ik Észt. ugarnak kell hagyni." Ha jól ismerjük a Szeged környéki paraszti földhasználatot, a mély fekvés miatt a víz, fakadó víz „vette el" a földeket újra és újra — s nem periodikus pihentetésről volt szó. Ilyen alapon írtuk fentebb, hogy a földadókönyv első olvasásra látszik ellentmondani a 16 évvel korábbi jobbágyparaszti vallomásoknak. (Ha a leírás hátterét fölfejtjük, az ellentmondás föloldható.) A legdöntőbb számba vehető körülmény az, hogy Algyőn a 18. század végén a szántók nem voltak nyomásokra osztva. Arra hajlunk tehát, hogy a határhasználatot illetően a jobbágyok 1770. évi vallomását tekintsük mérvadónak. Fontos körülmény, hogy a földadókönyv külön kimutatja az urasági és a jobbágyi földek területét, a részletezésben határrészenként jelöli, melyik földnek ki a birtokosa. Eszerint a földesúri földeket és az úrbéres jobbágy telkeket elkülönítették egymástól. Az algyői jobbágyok szállási épületei 1786-ban A jobbágy neve Mely határrészen Művelési ág Megjegyzés Zombori Szabó Gergely Szénaság szántóföld Zombori Szabó Tamás Szénaság szántóföld Buss András Farki Föld kaszáló épületek Sülly Tamás Farki Föld kaszáló Török Mihály Farki Föld kaszáló Vidács János Farki Föld szántóföld épületek Bakos Mátyás Farki Föld szántó és kaszáló Lelle Mihály Sövényház és Eperjeshát szántó és ksz. épületek Sülly Márton Sövényház és Eperjeshát szántó és ksz. épületek Kiss Jánosné Sövényház és Eperjeshát székes föld Czirok János Sövényház és Eperjeshát szántó épületek Parochiához való föld Sövényház és Eperjeshát szántó, ksz. épületek Biacsi István Akasztófa dűlő szántó Varga András Akasztófa dűlő szántó épületek Varga József Akasztófa dűlő szántó Vidács János Akasztófa dűlő szántó Molnár Tóth János Akasztófa dűlő kaszáló, szá. Molnár Tóth Mihály Akasztófa dűlő kaszáló, szá. Sülly Zakar Akasztófa dűlő szántó és ksz. 54 VEDRES ISTVÁN: Etska rövid rajzolattya, 1817. 17—18. 181