Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

fekvésű földeket illették és 2. ugyanilyen, többnyire homokos talajú területet választottak dohányföldnek. A 19. század közepére az uradalmi dohánykertészségek népessége meghaladta az ötezer főt. Alig egy századdal az első megtelepedés után kb. 800 család élt a török alatt elnéptelenedett ármentes hátságain. Palugyay leírásából idézzük a nagyobb kertészségek 1850. évi állatlétszámát: Anyás Baks Hantház Homok Sövényháza Különösen a lóállomány volt számottevő: 1 családra Baks kertészségben 4 (!), Hantházán 3,1, Homokon 2,8, Anyáson 2,4, Sövényházán 2,1 ló jutott. De jelentős a dohánykertészek szarvasmarhatartása is : Bakson az egy családra jutó átlag 5 tehén volt, ami kiugrónak számít. A Szeged városától és a községektől távolabbi kertészetekben (Baks, Anyás) nagyobb volt az egy családra eső állatlétszám, mint a város- és faluközeli kertészségekben (Sövényháza, Homok). Érdemes a dohánykertészek állattartását összevetni Algyő és Tápé úrbéres községek népének jószágtartásával: Ló Ökör és bika Tehén Családfő Ló Ökör és bika Tehén Családfők száma 334 105 327 140 456 136 525 112 347 242 247 107 329 185 204 117 176 111 132 82 Algyő 478 493 498 393 Tápé 187 413 254 584 A kertészségekben jóval magasabb az egy családra jutó állatállomány, mint a jobbágyközségekben — pedig a dohánykertészek társadalmi helyzetük szerint zsellérek voltak. A dohánytermelés jövedelmező volta mellett itt találjuk a másik fontos összetevőjét annak, miért szerződtek városi és falusi zsellérek az uradalmi földre kertésznek. A dohánykertészetekben hazátlan zsellérek is éltek. 1828-ban a Pallavicini uradalom területén levő 14 kertészségben 621 házas zsellér mellett 99 hazátlan zsellér lakott.

36 Valamennyien családosok voltak, és lakók valamely kertész házában, akinél felesként vagy béresként dolgoztak. Mindez egybevág Takács Lajos kutatási eredményeivel, aki forrásai nyomán megállapította, hogy „a jobbágyfelszabadítás időpontjára... a kertészeknek jobbágyi kategóriák szerint tagolt rétegeit találhatjuk meg, egy miniatűr jobbágy világot."

37 Palugyay 1850-ből két kertészségben: Homokon, Sövényházán megkülönböztet kertészházakat és zsellérházakat?* másutt kizárólag zsellérházakat említ, néhány urasági és községi épületen kívül. A megkülönböztetés alapját nem ismerjük, de úgy véljük, ez is a házzal bíró kertészek közötti valamiféle differenciálódást jelez. A népesebb dohánykertészségekben (Anyás, Baks, Hantház, Homok, Sövényház) községháza, Anyáson és Dongéren 1850-ig iskola is épült. Bakson a községháza 36 CsML, Szentes, Csongrád vm. adószedőjének iratai 1714—1848. b. Regnicolaris Conscriptio 1828. 66—70. kötet. 37 TAKÁCS LAJOS 1964. 73. 38 PALUGYAY IMRE 1855, 465., 470. 177