Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

juh- és marhalegeltetésnél célszerűbben is lehet hasznosítani. Ugyanakkor a DélAlföldön — éppúgy, mint országszerte — nőtt a szegény parasztok és az elaprózódott kisparcellákon élő törpebirtokosok száma. Élelmes gazdálkodók, vállalkozó szellemű bankárok fölismerték a parasztság földéhségét, látták, hogy a különböző vagyoni helyzetű parasztok minden áldozatra hajlandók azért, hogy földhöz jussanak. Erre az időre bebizonyosodott, hogy a homoki szőlők immúnisak a filoxérával szemben, s ez fölértékelte a szőlőtelepítésre alkalmas, homokos talajú pusztákat, növelte a telepíteni szándékozó parasztok vállalkozókedvét. Kutatóterületünkön három olyan homokos puszta található, amelyeknek a fölosztása a múlt században, illetve a századforduló éveiben történt: Ötömös és Mérges parcellázása hasonló körülmények között, Pusztaszeré eltérő módon zajlott le. a) Ötömös településtörténete Ötömös puszta a hódoltság alatt és utána Szeged városához tartozott, s a Város birtokjogát királyi adománylevél erősítette meg (1731). 1836-ban a Város Újszegedért elcserélte a királyi kamarával. Ezután a puszta Magyar János kisszállási jószágigazgató és rokona, Skopecz József egri kanonok birtokába került.

1 A 19. század közepén pusztaként tartják nyilván, de határában már szántóföldek, kert és szőlők is vannak:

2 szántóföld 198 kat. hold 200 négyszögöl rét s kert 443 kat. hold 300 négyszögöl szőlő 2 kat. hold 1200 négyszögöl legelő 852 kat. hold 1300 négyszögöl erdő — — nádas — 1000 négyszögöl terméketlen 502 kat. hold 800 négyszögöl összesen : 1999 kat. hold — A kétezer holdnyi puszta egynegyede hasznavehetetlen homokbucka volt, ám egytizedét birtokosa már művelte. A művelés módjáról az 1879. évi kataszteri térkép tájékoztat.

3 A fölmérés szerint a határ négy dűlőre tagolódott, melyek közül Belső Ötömös, Spenger és Kis Ötömös Magyar Imre, a Pap dűlő & Skopetz-örökösök birtoka volt. Belső-Ötömösön a Magyar család tekintélyes, körülkerített majorságot épített ki, amelynek körvonalait már az 1862—63. évi térkép sejtetni engedi Méreteire abból is következtethetünk, hogy az 1857. évi összeírás a majorban — a földbirtokoson kívül — 62 idegen munkást talált.

4 A majorban 7 épület közelében gondozott park mellett 1 épület, távolabb egy szélmalom is volt. Északnyugat, nyugat és dél felől a majort telepített erdő vette körül, védelmet nyújtva a homokfúvástól. A határban kizárólag Magyar Imrének voltak szántói és kaszálórétjei, a Pap dűlőt birtokosai teljes egészében legelőül használták. A térképen talált bejegyzések 1 BÁLINT SÁNDOR 1976. 207. 2 PALUGYAY IMRE 1855. 474. 3 CsML, Hódmezővásárhely, ötömös kisközség kat. térképe, 1879. HvK 20. 4 CsML, Szentes, Ötömös községi átnézete, 1857. — Az október 31-én a majorban levő cselédek közül 27 Maria-Theresiopol-i (szabadkai), 14 mélykúti, 6-6 jánoshalmai illetve gyóni, 5 tatházi, 4 halasi származású volt. 142