Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

33. kép. Szegényparaszt szoba-konyhás tanyája. Kistelek, Tanya 391. Szerző felvétele 1975-ben. volt. A község tanyai népessége az 1949. évi népszámláláskor volt legnagyobb (2514 fő, 27,8%), azóta lassú ütemben egyre csökken.

30 Összegezve a kisteleki határ benépesedésének fő jellemzőit, megállapítható, hogy a letelepült jobbágyok a Szeged város határából kiszakított, egy tagban kimért földeken röviddel a megtelepedés után szállásos gazdálkodást fejlesztettek ki. A telepítéstől a jobbágyfelszabadításig a telki állománnyal bíró jobbágyok száma alig változott, hiszen 1784-ben 162, 1801—ben 144 jobbágyot írtak össze, 1848-ban pedig 150 telkesjobbágyból lett földes gazda.

31 Összetételük a település első fél évszázadában az elvándorlás—elszegényedés és beköltözés folytán többet módosult, de tény, hogy 1776-tól egy évszázadon át csak jobbágyok, illetve földes gazdák, s helybeli kereskedők (Deutsch Bernát és Reichlinger Antal) építettek tanyákat, így 1880 tájára egy törzsökös, módos parasztréteg telepedett meg a község határában. Az 1880-as években, amikor a község — több alföldi mezővároshoz hasonlóan — — a közlegelői járandóságokat kiosztotta, ebből nagyrészt szintén a gazdaréteg részesült, tehát vagyona és a tanyai jószágtartás, árutermelés alapjául szolgáló földterülete növekedett. Sokan azonban legelői járandóságukat eladták, s ily módon újabb családokkal frissült föl a tanyai lakosság. A 20. század elejétől több ízben par30 KSH 1949. évi népszámlálás 11. Bp. 1951. 84. — A legutóbbi évtizedek tanyai népességét, települési fejleményeit vizsgálom: JUHÁSZ ANTAL: 1976. 340—345. 31 CsML, A kisteleki lakosok 1783/84. évi összeírása, CsML, Szentes, Kis-Telek helységben' lakosok összeírása, 1801. Ö. 169., VICSAY LAJOS 1929. 98. 137