Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

Tanyaközpontok Dudáskápolna — Kistemplomtanya — Bordány Az 1850-es években Dudás István gazda és felesége, Czékus Franciska a szeged— halasi út mentén 800 négyszögöl földet ajánlott föl részint templomépítésre, részint piac tartására. A kápolna 1858-ban épült föl és 1882-ben — közadakozás révén — megnagyobbították.

51 Körülötte lassan településmag szerveződött. Dorozsma monográfusa megőrizte az első letelepülők — Látó Ferenc, Sziveri Ferenc, Dudás Márk, Dudás Gergely, Szilágyi István — nevét, akik nádfödeles házat építettek. 1892-ben telepedett lea bontakozó tanyaközpontban Benke Gedeon kereskedő. 1894ben új elemi iskola, 1898-ban orvoslakás épült, 1903-ban postaügynökség létesült. 1908-ban Czékus József, 1913-ban Tari Pál gőzmalmot, 1910-ben Sipos Antal olajsutút épített, és egyre több iparos nyitott műhelyt. Kedden és pénteken forgalmas hetipiacokat tartottak. A megrongálódott kápolna helyett 1907—1910 között új templom épült, amelynek fölavatásától a tanyaközpontot Kistemplomtanyának nevezték. 1906-ban Benke Gedeon kezdeményezésére tanyai gazdakör létesült. így az 1900-as évektől a növekvő településmag egyre inkább gazdasági, kulturális, társadalmi központja lett a környékbeli tanyák népének, átvállalva a nagyközség, Dorozsma hasonló szerepét. Kistemplomtanya tanyaközpontban 1930-ban 302 ember élt és 1933-ban 70 lakóház, templom, posta és 2 elemi népiskola állott.

52 Legtöbb család (55) a szeged— halasi út mentén, a főutcán épített, hat kis mellékutcában még csak 2-3 telken épült lakóház. 1947. július l-jétől Kistemplomtanyán közigazgatási kirendeltség működött, amely az adóügyek kivételével helyben intézte a lakosság ügyes-bajos dolgait. Közellátási ügyekben hatásköre Forráskút és Zsombóközpont területére is kiterjedt. 1949 júliusában tárgyalások folytak a tanyaközpontnak Kiskundorozsma anyaközségtől történő különválásáról. Az új községet 5800 kat. holddal hasították ki Dorozsma határából, s e területen 3129 személy lakott, a következő megoszlásban:

53 Házak száma Népesség belterület 102 413 külterület 719 2716 821 3129 Magának a tanyaközpontnak a népessége az 1930 óta eltelt két évtizedben mérsékelten — 11 fővel — nőtt, s 1933 óta mindössze 32 új lakóház épült, de figyelembe kell vennünk, hogy a háborús és a háború utáni évek nem kedveztek az építkezésnek, 51 A tanyaközpontokra vonatkozó régibb adatok SZTRIHA KÁLMÁN monográfiájából valók 1937. 144—162. Ezekre a továbbiakban külön nem utalok. A II. katonai adatfevétel a Dudás-kápolnát „Kis Puszta Templom" néven jelöli (XXXVI. 61.) 52 Az 1930. évi népszámlálás I. M. Stat. Közi. Űj sor. 83. Bp. 1932. 334., és Kiskundorozsma nagyközség külterületi térképe. Összeállította Farkas Antal községi mérnök, 1933. dec. 15. (saját pédány). 53 Az 1949. július 8—9-én és 12-én készült adatfelvételi ívet ismerteti Kiss TAMÁS: Tanyaközpont, község kialakulása с dolgozata, MFM Néprajzi Adattára 508—74. Megjelent részlete: Kiss TAMÁS: Bordány. Somogyi-könyvtári műhely, 1974. 4. szám, 481—501. 125