Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)
seggel sem lévén ellátva, amiszerint gyermekeiket oskoláztatási költséggel fenttarthassák — legalább négy helyen négy tanyai oskolák állíttatnának fel." 33 A példát Szegedről veszik: az aljegyző és egy tanácsnok tájékozódik a szomszédos szegedi határban épp a közelmúltban, 1853-ban létesített tanyai iskoláról. Beszámolnak arról, hogy „a szegedi határban felállított tanyai iskolák közös kölcségen építtetnek, mely kölcség fedezésére minden tanya földbirtokos egy hold földtől 3 px(krajcárt fizet, a tanító a községi pénztárból évenként 80 pf. kap, 200 kéve rőzsét, 15 kereszt búzának szalmáját, azon felül a tanyai lakosoktól 17 köböl búzát, 15 véka krumplit..." 34 A tanács gyorsan intézkedik: megbízást ad a tanyai iskolásgyermekek összeírására, hogy a külterületi lakosok vállalják a tanítók élelmezését. 1862-ben a határban már két tanyai iskola : a seregélesi és göbölyjárási működött. 35 Dorozsma 1881. évi kataszteri térképe sajnos igen töredékesen maradt fenn, így a határhasználatról és a tanyai megtelepedésről csak néhány új megfigyelést rögzíthetünk. 36 A közlegelőből a Lápostói hegytől nyugatra a szeged-felsővárosi határszélen kiszakították az ún. Lehegő dűlőt, ahol zömmel szántóföldek terültek el, kevés szőlő is virult. A túlnyomórészt kis parcellákon 14 tanya is épült. 37 A forrózsombói csárdától északra, a csordajáráson új szőlőhegy bukkant föl: a Bába szőlő vagy Bábahegy (52., 53., 63. szelvény). Egy nagyobb szőlőföldön Jerney Mihály tanyát is épített. A Göbölyjárás egyik homokbuckás részét ekkorra szintén szőlőnek parcellázták, ennek Halesz a megnevezése. ,,Nagyon hitvány, szélhordta homok volt. Ha lesz (termés), lesz, ha nem lesz, hát nem lesz ... Rajtamaradt." (Czékus Ferenc, szül. 1884. ÜUés, 1971.). 1881-ben a sűrűn betelepült átokházi tanyasoron, a járásszélen is állott egy községi iskola (28. szelvény). A dorozsmai közbirtokossági legelő fölosztására végül is több évtizedes késéssel, 1898—99-ben került sor. Népgyűlésen határozták el a legelők fölosztását, ahol a házés földtulajdonosok úgy szavaztak, hogy a járást a meglevő ház és földbirtok aránya szerint osszák fel. 38 Ez azt jelentette, hogy a közlegelőből azok részesülhettek, akik redemptusbirtokot örököltek, akik időközben ilyen földet vásároltak s e címen redemptusjogot szereztek és akik a községben házzal rendelkeztek. Akiknek csak házuk volt, azok a községhez közel, a Faragó dűlőben kaptak földet, a visszaemlékezés szerint 800 négyszögölet. A földdel bírók birtokuk nagysága szerint kaptak egy tagba eső járásföldet. A felosztandó homokföldeket fölbecsülték és azonos földbirtok után a gyengébb minőségű futóhomokon több földet juttattak, mint jó minőségű, barna homoktalajon. A földkönyv szerint — amelyet 1899. január 20-tól egy hónapra közszemlére tettek — a birtokosoknak 1 váltságforintra (ez a redemptio váltságösszegére utal) 140 forint földbecsértéket osztottak ki. 39 Sajátos, hogy az emlékezettel elérhető időben történt legelőosztás hogyan rögzült a paraszti emlékezetben: ,,Öregapám harmincöt hold járást kapott, mikor a járást osztották. Azelőtt volt tizennégy holdja, egy vékás (=400 n.öl) szőleje, huszonnégy hold Hollószéken, azon káka nőtt, víz állt rajta, kaszáltuk... A gazdák a jószágállo33 CsML, Dorozsma v. Tan. jkv. 1854. 269. 34 Uo. 273. 35 П. katonai adatfelvétel XXXVI. 61. szelvény 36 CsML, Hódmezővásárhely, Hvk. 5. Dorosma nagyközség kat. térképe, 1881. Felvette Hödl Henrik térképe. A térkép 90 szelvénye közül 58 hiányzik (elkallódott, vagy lappang?) 37 Lehegő dűlőt a térkép 31. és 42. szelvénye tünteti föl. E dűlőnévvel másutt is találkoztunk: népi névadás, olyan homokterületet neveztek így, ahol a futóhomok miatt terhet cipelő ember, vagy állat „lehögött", kifulladt. A dűlőnév előfordul Pálmonostora határában is. 38 SZTRIHA KÁLMÁN 1937. 233. A járás felosztásáról 1. 232—237. 39 CsML, Dorozsma Képv. test. jkv. 1899. 70. 117