Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

önkényes cselekedetekből számunkra az a tanulság adódik, hogy a kérdéses pusztákon az 1720—30-as években állattartó szállások léteztek, ahol szénát tartottak és gabonát is vetettek. 1734—35-ben ugyanis a szegedi katonaság 15, Dorosmához tartozó szállási gazdaságot foglalt el, ahol évente 220 szekér szénát és 523 pozsonyi köböl gabonavetést tartott.

5 Kiss JÓZSEF kutatásai szerint a dorozsmaiak Üllés pusztán, — amely után a a földesúri adót és a hadiadót is ők fizették — a Szegeden állomásozó szerb milícia földfoglalásaira válaszul hozták létre 1736-ban az azonos nevű községet. Az új faluba csak szabad menetelű parasztok települhettek — örökös jobbágyok nem (!) —, akiknek három évi adómentességet biztosítottak. Ám az Üllésre települt, a katonai beszállásolások, valamint a hadkötelezettség és a hadiadó egyidejű teljesítése miatt elégedetlen Mátra vidéki családok 1743-ban Majsára költöztek, át,

6 így a fiatal község hamar néptelenné vált. A csalódott telepesek elköltözése azonban nem föltétlenül jelentette a területen folyó szállási gazdálkodás megszűntét. A korábbi birtokosok — szegediek és Dorosmára települt jászok — szállásai átvészelhették a nehéz időket, bár erről írott forrás ez ideig nem bizonykodik. 1745-ben a Jász-Kun kerület 500 000 forinton megváltotta magát. Dorosmára 4800 frt, a hozzá tartozó Átokháza pusztára 3000 frt, Üllés pusztára 4000 frt, összesen 11 800 frt megváltási összeg jutott, amelynek megfizetését 160 gazda vállalta.

7 Ettől fogva Dorosma szabad jogállású kiskun település. A megváltásban (redemptio) résztvevő gazdákat és utódaikat redemptusoknak nevezték. A megszerzett földek egy részét kiosztották a redemptus gazdák között, más része mint a redemptusok vagyona osztatlan maradt, harmadik része „Dorosma község (Communitas) mint erkölcsi testület tulajdonát" képezte.

8 I. A redemptus gazdák közös, osztatlan birtoka 1. borjújárás Vereshomokon 1409 hold 546 n. öl 2. rózsalaposi kaszáló 54 hold 1331 n. öl 3. marhajárás (Göbölyjárás) 1521 hold 1364 n. öl 4. marhajárás Ülésen 2946 hold 1428 n. öl 5. káposztás a Suhbasa hegyben — 1420 n. öl összesen: 5933 hold 1289 n. öl II. Dorosma község mint erkölcsi testület tulajdona

9 9359 hold 856 n. öl III. A község birtokos lakosainak osztott magánbirtokai 1. szántóföldek 5421 hold 89 n. öl 2. tanyaföldek 9787 hold 1362 n. öl 3. szöllők 247 hold 201 n. öl összesen: 15 464 hold 52 n. öl 5 Kiss JÓZSEF 1987. 306. 6 Kiss JÓZSEF 1987. 308—317. 7 A redempció dorozsmai körülményeit ismerteti SZTRIHA KÁLMÁN 1937. 72—86. 8 A dorozsmai földeknek ezt az alább részletezett fölosztását az egykorú földkönyvek nyomán ZÁDORI KÁROLY írta meg: A dorozsmai birtokviszonyokról. Szegedi Híradó, 1881. 195—197, 199—201., 203—205. 9 A kommunitás tulajdonait 40 tételben sorolja fel, a két legnagyobb területű a község átokházi baromjárása (2942 hold) és az alsó baromjárás ugyanott (3441 hold). 110