Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

Belterületi lakosság (1949) Közigazgatási kirendeltség 1400 1892 2964 1949. ápr. 1. 376 1944 — 1949. júl. 1. 208 1948 170 1947 600 1893 360 1940 250 1949. július 6328 fő 1945 előtt Alsó- és Felsőközponton kívül csak Csengelén és Királyhalmon (Yárostanyán) létesített a város közigazgatási kirendeltséget, ám eléggé későn. Csengéié, a várostól legtávolabbi, 40 km-re fekvő „falumag" Felsőközponttól is több mint 15 km-re esett, ami már korábban indokolttá tette ügyintéző kirendeltség létesítését. A régóta zárt települést alkotó Röszkén kívül jelentős belterületi lakossága csak Alsóközpontnak volt. Domaszék az egyetlen, amelynek nem volt korábban szerveződött falumagja. Pontosabban az ún. Zöldfás iskola körül — ahol kápolna is épült — települési sűrűsödés alakult ki, ám az illetékes szervek nem ott, hanem a Szeged— Baja közötti országút mellett jelölték ki az új tanyaközség belterületét. Nyolc tanyaközség 1950. január l-jén szakadt ki az anyavárosból, a kilencedik Domaszék, amely 1952. január l-jétől vált önálló tanácsú közigazgatási egységgé. A Szeged határából kiszakított tanyaközségek belterületét — Domaszéket kivéve — olyan helyen jelölték ki, ahol megvoltak a feltételek a községi élet megindulásához : volt közigazgatási kirendeltség, iskola, orvoslakás, posta telefonnal, templom, temető, néhány kereskedés és iparosműhely. Ez az egyik összetevője annak, hogy az új tanyaközségek életképesnek bizonyultak. Alsóközpont Mórahalom néven vált önálló községgé a volt Mórahalom, Királyhalom és részben a Nagyszéksós kapitányság területén. Röszke az azonos nevű kapitányság és Nagyszéksós területének nagyobb részén vált önállóvá. A szintén faluvá nőtt Szentmihálytelek ugyanakkor Szeged közigazgatási határán belül maradt. Domaszék az azonos nevű kapitányság és Feketeszél tanyáira terjedt ki. Zákányszék (1950 előtt Lengyelkápolna) a korábbi Zákány és kis részben a Csórva kapitányság területén létesült. Ásotthalom (1950 előtt Várostanya, majd Királyhalom tanyaközpont) Átokháza és részben a Királyhalom kapitányság területén önállósult. Csórva kapitányság területén és Atokháza északi részén 1950-ben Rúzsajárás néven létesült önálló község. 1952-ben Csorvának nevezték és 1957-ben kapta a Rúzsa nevet. A helynév a Rúzsajárás határnévból ered, melynek előtagja családnevi eredetű (Rózsa — Rúzsa), a -járás utótag pedig legelő jelentésű (vö. : baromjárás, ménesjárás, birkajárás). Szatymaz község határa Fehértó, kis részben Őszeszék és az azonos nevű kapitányság területére terjedt ki. Felsőközpont Balástya néven lett önálló község Gajgonya, Ószeszék északi része és Balástya kapitányság területén. 108 Alsóközpont Röszke Királyhalom Domaszék Lengyelkápolna Rúzsajárás Felsőközpont Csengéié Szatymaz