A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Természettudomány - Kovács Sándor Tibor: Jellegzetes dél-alföldi ökosziszitémák nagylepke együttesei

Az egykori nagykiterjedésű löszhátak növényvilága csak nyomokban maradt meg, főleg utak és mezsgyék mentén. Kisebb foltokban szikes „maradványerdők" (Querceto-Fraxineto-Ulmetum) szikes rétekkel körülvéve, mézpázsittal (Puccinellia limosa), egérárpával (Hordeum hystrix) és mézelő növényfajokkal (Csongor, szóbeli közlés). A térségben működő két fénycsapda az Országos Növényvédelmi és Agrokémiai Központ fénycsapdahálózatához tartozik. Mindkét helyről (Nagytőke, Székkutas) csak a csapdák által gyűjtött anyag került feldolgozásra. Nagytőkén, a folyók holt ágainak és a csatornák közelsége miatt a fauna lényegesen gazdagabb, elsősorban lágyszárúakon élő fajokban, míg Székkutas faunája, földrajzi helyzete miatt, inkább pusztai és sziki állomány. A nagytőkéi fénycsapda 220 fajt gyűjtött, mely anyag megoszlása a következő: 119 Noctuida, 53 Geometrida, 11 Notodontida, 18 Arctiida, 19 egyéb faj. A székkutasi csapda által gyűjtött 169 faj 97 Noctuidából, 47 Geometridából, 3 Notodontidából, 10 Arctiidából és 12 egyéb fajból áll. IRODALOM Abafi-Aigner Lajos (1898), A lepkészet története Magyarországon. Budapest, 3—149. Abafi-Aigner Lajos (1907), Magyarország lepkéi. Budapest. Andó Mihály—Bodrogközy György—Marián Miklós (1974), Mártély-Sasér Tájvédelmi Körzet társadalmi hasznosításának és természeti földrajzi alapjai. Acta Biol. 20. Szeged. Danszky (1963), Magyarország Tájainak erdőfejlesztési, erdőtelepítési irányelvei és eljárásai VI. — Nagyalföld erdőgazdasági tájcsoport. Budapest. Erdős József (1938), Eilicrinia trinotata Metzn. a Nagyalföldön. Folia Ent. Hung. 4. Budapest, 53—55. Gozmány László (1968), Nappali lepkék. — Diurna. Fauna Hung. 16/15. Budapest, 7—204. Gozmány László (1970), Bagolylepkék I. — Noctuidae. Fauna Hung. 16/11. Budapest, 6—151. Győrffy György—Móczár László (1981), Ártéri szikes és homokos területek repülő rovarközösségeinek vizsgálata Malaise csapdával II. — Mennyiségi viszonyok. Acta Biol. 27. Szeged (in print.). Gyulai Péter—Uherkovich Ákos—Varga Zoltán (1974), Újabb adatok a magyarországi nagy lepkék elterjedéséhez. Folia Ent. Hung. 27. Budapest, 75—87. Jáoorka Sándor—Csapodi Vera (1975), Iconographia. Budapest, 1—576. Koch Manfred (1972), Wier bestimmen Schmetterlinge III. — Eulen. Leipzig und Berlin, 39—261. Kovács Sándor—Varga Zoltán (1979), Noctua haywardi Tams, 1926 (Lep. : Noctuidae) — új bagolylepkefaj a magyar faunában; adatok a faj elterjedéséről. Folia Ent. Hung. 32/1. Budapest, 223—226. Kovács Sándor (1981), Adatok a Mártély—Körtvélyesi Tájvédelmi Körzet Lepidoptera-faunájának ismeretéhez I. Tiscia. Szeged (in print.). Kovács Lajos (1953), Magyarországi nagylepkék és elterjedésük. Folia Ent. Hung. 6/2. Budapest, 77—164. Körtvélyessy László (1963), Bodnár Bertalan. Bethlen Gábor Gimn. Évkönyv 1963/64. Hódmezővásárhely, 49—56. Móczár László—Győrffy György (1981), Ártéri szikes és homoki területek repülő rovarközösségeinek vizsgálata Malaise csapdával I. Acta Biol. 27. Szeged (in print.). Muhi Jánosné—Pálfi György (1957), Adatok a zsombói Ősláp élővilágának ismeretéhez. A Szegedi Pedagógiai Főiskola Evkönyve II. Szeged, 101—-109. Ormos Pál (1963), Nagyjaink. Bethlen Gábor Gimn. Évkönyve 1963/64. Hódmezővásárhely, 62—63. Szent-Ivány József (1944), A Nagyalföld geometridáinak fenológiája és elterjedése. Alföldi Tudományos Intézet Évkönyve 1944/45-1. Szeged, 334—360. Uherkovich Ákos (1967), Die Tagfalter der Tisza—

Tales. Tiscia 3. Szeged, 57—65. Uherkovich Ákos (1968), Beitrage zur Verbreitung der Tagfalter im Tisza—Tal. Tiscia 4. Szeged, 103—109. Uherkovich Ákos (1973), Neuere beitrage zur Kenntnis der Gross-Schmetterlinge des Tisza—Talles, mit Besonderer rücksicht auf die Umgebung von Tiszafüred. Tiscia 8. Szeged, 83—93. 30 Móra Ferenc Múzeum Évk. 465