A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Természettudomány - Kovács Sándor Tibor: Jellegzetes dél-alföldi ökosziszitémák nagylepke együttesei

3. kép. Gortyna borelii lunata Pierr. példány a Marosszögből (Toppantóné felvétele) Zsombó A zsombói gyűjtőhelyek (a fénycsapda, a láprét, az ősláp és az erdő) egymáshoz nagyon közel helyezkednek el. Az erdő gyöngyvirágos tölgyliget (Convallario-Quercetum) eredeti tölgyesekre jellemző növényfajokkal (Geum urbanum, Polygonatum latifolium, Convalaria majális, különböző ibolyák és Humulus lupulus = komló (Csongor, szóbeli közlés). Láprétje kékperjés rét (Molinietum coeruleae). Az erdőt környező réteken homokháti növénytakaró alakult ki. Szőrfűgyepes, pimpós-soványcsenkeszes állomány (Potentillo-Festucetum Pseudovinae). Az ősláp lápi borókafüzes (Salicetum cinereae) „rekettyés társulással", zsombéksással (Carex elata (Csongor, szóbeli közlés). Az egész terület része annak a tájnak, melyet Zsombó—Balástya—Zákányszék háromszögbe zárva Szögi-hegy néven ismerünk. Itt uralkodók a sömlyékrétek, melyek tavasszal víz alatt vannak, szoloncsák talajon nádas vizenyős területek (Phragmation), gyékénnyel (Typha latifolia és angustifolia) sziki kakás foltok (Bolboschoenus maritimus), később mocsári kosbor (Orchis laxiflora), kakukszegfű (Lychnis flos-cuculi) és csormolya (Rhinantus) a fontosabb, jellemző (aszpektusra jellemző) növényfajok. Állománya a tarackos tippannak, melyről a nevét kapta (Astero-Agrostetum albae). A kertek között ruderális szövetkezetek alakultak ki (Csongor, szóbeli közlés). A Szögi-hegy és környéke nem szolgál faunánk löszpusztai-erdősztyep elemeinek élőhelyéül. E csoportból csupán az Arctia hebe L.-t (Ammobiota festiva Hufn.-t), mely egyébként előfordul homokon és melegebb dolomiton egyaránt, tudtam gyűjteni jelentéktelen mennyiségben. Itt a Nagyalföldre jellemző alaptípusú fajok is kevésbé elterjedtek. Legnagyobb számban a szubmediterrán psammophil Hipparchia 461