A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Természettudomány - Kovács Sándor Tibor: Jellegzetes dél-alföldi ökosziszitémák nagylepke együttesei

ható. Magyarország nagylepkefauna térképén Csongrád megye maj'dnem fehér foltként jelentkezik. Ha itt volt is gyűjtés, a legtöbbjét nem publikálták, a gyűjtemények is, kevés kivétellel, megsemmisültek, feledésbe merültek. A tudomány számára fennmaradt anyagból a magyarországi nagylepkék elterjedéséről Kovács Lajos (1953,1956) írt szisztematikus összefoglalást, melyhez húsz év alatt sok nagy gyűjteményt nézett át, számos hazai és külföldi irodalommal együtt, és azokat szigorú feltételek alapján értékelte. A nem bizonyítható, vagy kétes adatokat nem vette figyelembe. így a megyéből Kiskunfélegyháza, Szentes, Pusztaszer, Hódmezővásárhely, Szeged és Szőreg lelőhelyekről 18 Diurna, 4 Sphingidae, 6 Notodontidae, 1 Saturnidae, 3 Lasiocampidae, 4 Lymantridae, 8 Arctiidae, 1 Synthomidae, 2 Nolidae, 16 Noctuidae, 39 Geometridae, 3 Zygaenidae, 3 Cossidae és 1 Hepialidae, összesen 169 fajt mutatott ki és térképezett fel. Ezután hozták létre az Erdészeti Tudományos Intézetet és a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, egymástól független, de országos méretű fénycsapdahálózatát, melyek nyomán ugrásszerűen kiszélesedett faunánk ismerete. Csongrád megye területének általános jellemzői Mind geológiailag, mind florisztikailag a terület két részre osztandó; választóvonala a Tisza. A folyó jobb partján, a 10—15 km széles, mezőgazdasági művelésre jól alkalmas területtől nyugatra eső vidék teljes egészében a magyar flóratartomány alföldi flóra vidéke (Soó, 1963), mely a Duna—Tisza közi homokos területtől jól elkülöníthető a homokfelületi formák csupán enyhén hullámos felülete miatt. Az átmeneti részek termőhelyi elkülönítése egyáltalán nem indokolt. A folyó bal partján a széles sávban húzódó öntéstalajú síkság az attól keletre fekvő „Csongrádi hátság"-gal együtt jól hasznosítható kultúrtáj. A fontosabb gyüítőhelyek rövid növényföldrajzi ismertetése és Lepidopterafaunájának bemutatása Ásotthalom, Emlék-erdő A hajdani alföldi erdők szétszórt szürke és fehér nyárfáiból megőrzött 29 holdas „tanúerdő" (Festuco-Quercetum Populetosum) (a növényföldrajzi leírások Csongor Győző szóbeli közlése alapján). Árnyas gyepjében az egykori gyöngyvirágos tölgyes ritka növényfajait találjuk (pl. Iris variegata, Iris humilis). A humuszos homoktalajú erdőszéleken a csenkesz társulása az uralkodó, két altársulással (Festucetum sulcatae serevényfűzzel — Salix rosmarinifolia és Festusetum vaginatae). A homokbuckákon árvalányhaj (Stipa Joannis) terem. Ásotthalom, Dugonics-erdő Egyike a legszebb homoki erdőtípusoknak megyénkben. Erdőállományukat magas korig tartják fenn, melyben akácerdő váltakozik feketefenyő állományokkal (Robinia, Pinus nigra). Tisztásokon naprózsával (Fumana procumbens) és általában a homokkötésben szerepet játszó fajokkal. Ősszel az endemikus őszi kikerics (Colchicum arenarium) pompázik. Nyári esők után sok a gomba. Köztük a nagy őzlábgomba (Lepiota procera) (Csongor.). A megye területéről kimutatott összes Macrolepidoptera 57%-a ebből a két, a Duna—Tisza-közi homoki erdőknél hidegebb erdejű és még őseinek mondható környezetből került ki. 456