A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Természettudomány - Jakab Béla: A gólya populáció-dinamikájának két évtizede az 1979. évi felmérés eredményeinek tükrében

1979-ben általában az alföldi megyékben (több napfény!) dominálnak a háromfiókás fészkek és az országos átlagnál nagyobb az aránya a négy fiókásfészkeknek is. Viszont 1974-ben ugyanezekben a megyékben erős a többsége a kétfiókás fészkeknek, a háromfiókás fészkek aránya pedig az országos átlagnál alacsonyabb. Azokon az északi és nyugati részeken, ahol a napfényes órák száma a legkevesebb szokott lenni, mind 1974-ben, mind 1979-ben a kétfiókás fészkek aránya a nagyobb, de 1974-ben némileg tükröződik az áprilisban az országosnál több napfénytartam hatása. A két évjárat időjárási különbségei az arányszámok országos atlagainak viszonylataiban is jól tükröződik (V. táblázat, 5. ábra). Az 1981-ben kapott részadatok sem mondanak ellene a fent említetteknek. Pl. Körmenden a 26 fészkelő párnál a kétfiókás fészkek vannak többségben és az alföldi megyékből származó jelentésekben a 3—4 fiókás fészkek szerepelnek nagyobb mennyiségben. A teljes megbizonyosodás érdekében érdemes továbbra is figyelmet fordítani a fészkenkénti fiókaszám és az éghajlati körzetek közti összefüggésre. Gólyapusztulás Öreg gólyák elhullásáról 65 esetben jegyeztek fel elsősorban áramütés és elektromos vezetéknek ütközés okozta pusztulást. Sajnos közvetlen emberi kártételről (mérgezés, bántalmazás, meglő vés) is szól több jelentés. Néhány esetben pedig a vihar által bekövetkezett fészekdőlés az elhullás oka. A szaporulat eredményességét is módosítja a sikeres kirepülésig a fiókák elhullása. A jelentett 513 eset okai közt most is a leggyakoribbak a kidobás, kiesés, megfázás és gólya verekedés következtében történt pusztulás. A múlthoz képest gyakoribb a villanyvezetéknek ütközött és vasoszlopon áramütést szenvedett kirepülős fiókák pusztulása (8—10%). A költés sikertelenségét a fészekalj (tojások) pusztulása is okozta. A jelentésekben 24 párnál többnyire a gólya verekedések közben törtek össze a tojások. Nyolc esetben a fészkelő párok maguk dobták ki azokat. Kisebb számban oka a költés sikertelenségének a tojások zápulása, vagy a befulladás. A gólyák összpéldányszáma Az összpéldányszámot a következő számadatok összege adja meg : a 4774 gólyapár (9548 példány), a 84 magányos gólya fészekben és fészek nélkül, továbbá a párosával vagy kisebb-nagyobb csapatokban élő 1592 gólya, összesen 11287 példány. Levonva belőle az elhullott 65 öreg gólyát, a példányszám 11 222-re csökken. A fiatalok feltételezett számával (11 171) pedig 22 393-ra tevődik a megfigyelések alapján 1979-ben gólyaállományunk összpéldányszáma. Ez az eredmény felülmúlja az 1968. évi felmérés adatainak országos átlagát (2. ábra). A populációdinamika tényezői és a gólyavédelem Az öt felmérés eredményeiben a mutatók (HPa, StD, JZG, JZGa) változásai összefüggésbe hozhatók mind a gólya táplálkozási élőhelyeit (biotop), mind a fészkelési lehetőségeit befolyásoló környezeti tényezőkkel. 27* 419