A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Művészettörténet - Szelesi Zoltán: A szegedi múzeum festészeti gyűjteménye

lettek a helyi mesterektől való képbeszerzések, de ha az újabb harminc év — vagyis 1881—1911 közötti — gyarapodást vizsgáljuk, az sajnos, még a tíz művet sem érte el. Tehát könnyű felsorolni e műveket a vásárlásuk ütemében. Eszerint Kacziány Ödön („Golgotha", 1895), id. Vastagh György („Osztrovszky János portréja", 1899), Tölgyessy Artúr („Kenessei rét", 1903), Nyilasy Sándor („Reizner János arcképe", 1904), Zombory Lajos („Szántás", 1904), id. Vastagh György („Erzsike kézfogója", 1905), Hódi Géza („Vízhordók, 1905) és Nyilasy Sándor („Mikszáth Kálmán portréja", 1910, valamint a „Napsütés", 1911) — voltak azok a szegedi művészek, akiktől a századforduló (1881—1911) körül a jelzett alkotások múzeumunkba kerültek.

16 Az első világháborút megelőző és követő időszakban — 1912—1920 között — évenként egy-két festménnyel gyarapodott állományunk. Ezalatt Papp Gábor („Komika"), Heller Ödön („Önarckép"), Nyilasy Sándor („Templomtér"), Máté Ilona („Akt"), Károlyi Lajos („Krizantémok"), Hodina István („Lechner Lajos arcképe"), Teván István („Népfölkelő"), Cs. Joachim Ferenc („Önarckép") és id. Vastagh György („Női portré") jelzett képeivel gyarapodott közgyűjteményünk.

17 A két világháború között — 1921—1944-ig —, szinte nem múlt el olyan év, amelyen ne lettek volna szegedi festőktől történő képbeszerzések. Ezek kevésbé a vásárlásokból adódtak, hanem inkább abból, hogy lakbér fejében a művészek képekkel „fizettek" a városi tanácsnak. A hivatali helyiségek ebből származóan vannak ma is festményekkel gazdagon díszítve. Mielőtt a múzeumban levő művek közül a leg9. kép. Dinnyés Ferenc: Részlet az Ipar utcából. 1924 SzVM szépműv. oszt. Lajstroma; Szelest Z.: i.m. 59—60, 114—-115. SzVM szépműv. oszt. Lajstroma; Szelesi Z.: i.m. 114—115. 202. 378