A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Művészettörténet - Szelesi Zoltán: A szegedi múzeum festészeti gyűjteménye

mölcs-csendélet") vásznain érvényesül. A Szolnoki Művésztelep mestereit itt Deák­Ébner Lajos reprezentálja („Patakban mosó nő"). Bár nem volt művésztelep jellegű az alföldi festők, Tornyai János („Népoktatás a tanyán"), Koszta József („Annuska") és Nagy István („Legelésző bárányok") munkássága, mégis szilárd etikai maga­tartásuk és a szegényparasztság életkörülményeinek szenvedélyes ábrázolása, szel­lemileg összeköti őket. Munkácsy nekik is példaképül szolgált és festői örökségét rajtuk kívül még — többek között — Pataky László („Szekér két figurával") s Rudnay Gyula („Lovasjáték") kamatoztatta. A semmilyen közösségbe nem sorolható Mednyánszky László („Rügyező fák") magányos művész volt. A modern francia piktúra hazai befolyását tanúsítják Rippl-Rónai József („Sárga kastély") és Vaszary János („Teraszon") kompozíciói, valamint Czóbel Béla („Csendélet") és Márffy Ödön („Cirkusz") itt szereplő művei. Végül Aba-Novák Vilmos („Fellépés előtt"), Kádár Béla („Nő gyümölccsel"), Szőnyi István („Kerítésnél"), Barcsay Jenő („Me­nekülés") és Bernáth Aurél („Csónakázók") alkotásait említjük meg. 13 6. kép. Szőri József: Interieur. 1910—13. к. MFM képzőműv. leltárkönyve II. 78.14—78.63. 375

Next

/
Thumbnails
Contents