A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Újkori történet - Tóth Ferenc: Erdei Ferenc szülőháza

Gondolom, vót rengeteg adóssága, ki köllött fizetni. Késő este vöt, a gyerökök aludtak a szobába, mikor hallottak, hogy gyün az apjuk haza kocsival. Várták az apjukat be a házba, de nem gyütt. Hát, Feri fölkelt, kimönt. Keresi, szólongatja. Vót hátul égy féltetejű nagy szín, mintha valami zörejt hallott volna onnan. Kinyitotta az ajtót, hát az apja ott vót. Égy kötéllel bíbelődött a sötétben, föl akarta magát akasztani. Hát mit csinál itt, édösapám

1

? Gyüjjön be a szobábal Nem mék — aszonta — értsd mög, nem mék ki anyád elé sé. Nem mék többet. Oda van a két disznó ára. Én nem mék többet. Fölakasztom magam. Haggyál éngöm. Édösapám, ilyet né tögyön, könyörgött wki Feri, nagyon keményen beszélt a lelkire. Édösapám, próbálja mög, próbáljon valahogy lészokni az italról. Anyád elé nem mék\ Hát, édösapám, mégis kigyün a tanyára, majd én kimék édesapámmal. Mögmondjuk édösanyámnak, oszt mögpróbál lészokni. Ha nem bír, majd akassza föl akkor magát, de gyüjjön ki. Röggel Sanyi elmönt az iskolába, de Feri nem, hanem kimöntek a tanyára. A felesége mingyár látta, hogy baj van. Feri beszélt, az apja nem szólt égy szót sé. Elmagyarázta, hogy mi volt otthon. Ott aztán tényleg mögfogadta, hogy nem iszik többet. És nem is ivott. Még a cigarettát is elhagyta. Felesége sokszor mondogatta: Milyen boldog vagyok ! Csak az a jó anyósom élne, oszt látná, hogy nem iszik a fia. Fiatal korában nagyon szeretett volna tovább tanulni, de nem engedték a szülei. Ha ezt valaki mégis felvetette, azt Erdei András mindjárt letorkolta: — Mi az, urat akartok belüle nevelni? Erdei Sándor néhány évvel ezelőtt így nyilatkozott édesapjáról: „A legnagyobb iskola számára az első világháború volt. A háborút az olasz fronton harcolta végig, és a négy éven át tartó életveszély súlya alatt megismerte az emberi dolgok mélyét, a kiszolgáltatottságot, a hatalmasok elvakultságát, a háború vétkes oktalanságát."

29 A munkásmozgalommal való kapcsolatát korabeli források alapján villantjuk fel. A Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesületének makói csoportja 1933. február 5-én vendégül látta Kispestró'l Lájer Józsefet, akinek a Munkásotthonban tartott előadásán részt vett idó's Erdei Ferenc és a gimnazista Erdei Sándor is (ifj. Erdei Ferenc katona Szegeden). Mivel a rendőrség felfigyel a kitűnő eló'adóra, ezért azt a látszatot kellett teremteni, mintha Lájer visszautazott volna, és ezt követően különböző házaknál tartott előadást. A rendőrségi nyomozás megállapította, hogy többek között Erdei Ferenc Új u. 1. sz. alatti házában is tartott szemináriumot.

30 Erdei Sándor levélben eldicsekedett a tiszti tanfolyamon levő bátyjának, hogy „az elvtársakkal többször összejövünk. Elcsábítottam már H. Kovács Z., Alexi Jóska és Lénárt tanulókat. Lakásomon is összejövünk politizálni." A szegedi csendőrkerület nyomozó osztálya elkobozta a levelet, és Erdei Ferencet hadbíróság elé állítják,

31 Sándort pedig kis híján eltávolítják a gimnáziumból.

32 Erdei Sándor 20 éves korában, 1935. augusztus 26-án terjedelmes életrajzot ad át Buday Géza gimnáziumi igazgatónak talán hálából, hogy nem távolították el az iskolából. Ebben írja magáról: „a kíváncsiság vitte arra is, hogy diák létére eljárjon apjával a szocialista pártba és ott korláttalanul összeelegyedjék mindenféle emberekkel, főképp kedves parasztjaival... . Úgy köszöntünk, mikor beléptünk, hogy barátság és sorra kezet fogtunk mindenkivel. Voltak ott erős, fiatal kezek, voltak öreg kérgesek is, melyeknek a súrlódása is hallatszott, ahogy összeért fogásra a tenyerünk."

33 29 Tóbiás Á. 1979. 74. 30 Makói Friss Újság 1933. március 10. 31 Tóth F. 1982. 99—105. 32 A makói M. Kir. Áll. Csanád vezér Reálgimnázium tanári testületének 933. március 13. és 17-én fegyelmi ügyben tartott rendkívüli üléséről. Mikrofilm a József A. Múzeumban. 33 Erdei S. Önéletrajz. József A. Múzeum adattára 18. 281