A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Újkori történet - Tóth Ferenc: Erdei Ferenc szülőháza

Diós Eszternek a bútorai is a tiszta szobába kerültek. Haláleset alkalmával mindent kipakoltak beló'le, itt ravatalozták fel a nagymamát és a nagyapát. Amíg a nagyszüló'k nem adták magukat gondviselésbe, a nagymama a nagykonyhában főzött, de azt követően tisztakonyhává lépett elő, előszoba szerepet töltött be, de berendezése konyhai maradt. Megvilágítása az eresz felőli üvegajtón, illetve a keskeny vasrácsos egyrétegű kis fél ablakkal történt. Függöny nem volt rajtuk. Az ajtótól jobbra állt az almárium, a nagymama fazékállója. Felül a polcok elülső részén egy-egy léc, de ehhez nem támasztottak dísztányérokat, kizárólag használati tárgyak tárolására szolgált. Alsó része kaszli, melynek fiókjában evőeszközök, alól, a két felé nyíló polcos részen zománcos edények. Az egyszerű kivitelű barnára festett almárium, illetve kaszli gazdagon tele volt edényekkel. Itt tartotta a nagymama a belül fehér, kívül világoskék bádogtányérokat is, melyből tucatnyi sorakozott. Az ajtótól balra, az eresz felőli oldalon fogas, rajta hétköznapos, de nem munkaruhák (például nagykabát). Alatta a sarokban, derékszögben elhelyezett deszkákon zománcos bádogkanták sorakoztak. Ezzel átlósan egy csikófejes berakott tűzhely, mellette a belső szoba kemenceszája. Az előtte levő kemencepadkát rendszeresen meszelték, de erre konyhai eszközök alig kerültek. Ezzel szemben az utcai szoba falánál asztal székekkel. A fehérre meszelt konyhafalra egyetlen dísztárgyat sem akasztottak, használatban levő cseréptálat, csíkmákszűrőt igen. Este a nagykonyha közepére a nagyapa előre bekészítette a fűtéshez szükséges szalmát és izéket. A belsőház a nagyszülők lakószobája. A tisztaszobához hasonló teliajtón belépve balról széles padkájú, nagykuckóval ellátott kemence. Családi ünnepek alkalmával az unokáknak a padkán terítettek. A kuckóban 20—30 kilós kősó. A ház hátuljánál levő felső ágyban a nagyapa aludt, előtte támlásszékek. Télen az ágy melletti dézsában savanyodott a káposzta. Itt volt fölakasztva a nagy bumbis, láncos falióra, amely igen pontosan járt. Ha a harang megkondult, a nagyapa mindig az órára pillantott, hogy pontosan harangoznak-e. A madzagra fölfűzött kalendáriumot az óra melletti szögre akasztották. Az ágy és a kuckó közötti kecskelábra ácsolt vacok a szoba fontos berendezése. Szalmazsákkal volt ellátva és két összevarrt rongypokróccal takarták le. Mivel a libakofa nagymamának mindig sok tolla volt, ide is jutott néhány párna. A két unoka : Ferenc és Sándor ezen szerettek hancúrozni, sokszor ott is aludtak. A dohányosok is itt vagy a padkán ülve füstöltek. Az udvar felőli jobb sarokban egyszerű kivitelű sárga színű sarokpad. A pad sarkán a kenyérkosárban szakajtóval letakarva a szegett kenyér. Mellette a padon egy nagybetűs biblia és a nagyapa zsoltára. Ha a nagyszülők összeszólalkoztak, egyikük az egyik padon ült, másikuk a másikon, messziről diskuráltak. A nagy sárga asztal sohasem volt leterítve. Hetipiacos napokon ezen számolta a nagymama a pénzt. — „Arra nagyon emiéközöm — mondta Erdei András —, dajkám rakta ki a pénzt, hogy ez tíz forint, ez húsz forint, ez tíz krajcár, az húsz krajcár, ez ennyi, ez annyi, jó rakás péz vót kirakva az asztalra, éccör atyám lesöpörte, mög annyi, aszonta, zsebbe tötte, oszt nem gyütt haza két nap." Ezen az asztalon az ifjú Erdei Ferenc unokatestvéreivel Ып-кип-ЪаккоХ. játszott. Egymástól 10—15 centiméternyire az asztalra krétával két fekvő párhuzamos vonalat húztak és erre merőlegesen két állót. Ezen a vonalkázott táblázaton lehetett lépegetni a kiválasztott jel felrajzolásával, illetve letörlésével. Az győzött, akinek a három jele egy vonalba került. Ekkor mondták : kin-кип-Ьакк, csacsi, szamár vagy. A nagymama, ha foltozgatott vagy stoppolt, felült az asztalra, lába a padon és úgy varrt az ablak előtt. Máskor meg kedvenc kisszékét rakta föl a padra, azon ülve öltögetett. Amikor idős Erdei Ferenc lett a gondviselő, az eresz alá néző kis255