A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Újkori történet - Tóth Ferenc: Erdei Ferenc szülőháza

Két év múlva a ház újra gazdát cserél, 1859. március 4-én Kádár József és neje Putnoki Judit vásárolja meg 800 forintért. Ekkor a zsellér házból ismét gazdaház lett. Kádár József gazdaságában az állattartásnak jutott nagyobb szerep, állatállománya 1859-ben: 1 tehén, 1 tinó, 3 borjú, 4 ló, 1 csikó. Egy fertály földet művelt. A vásárlás évében felújította a házat. A felső épületen lényeges szerkezeti és funkcionális változtatásokat eszközölt, az egész házat cserépre vette. Az utcai szobának 1964-ben történt lebontásakor a fal árulkodott a korábbi átépítésekró'l, több toldásfoldás volt a falon. A hosszanti falakat megtartották, de a közfalakat több helyen megváltoztatták. Ekkor alakították ki a hat és fél méter hosszú utcai szobát. Az új közfal nagyméretű, deformált, házilagosan szalmával vert vályogból készült. A konyha szabadkéményének egyik fele a mestergerendán nyugodott, amely alá az utca és a kert felőli oldalon mintegy 50—60 centiméteres pillért falaztak. A belső szoba felőli kemenceszáj elé a pillér szélességében főzés céljából padka készült. A kémény külső vakolatába vésték az átépítés évét: 1859-et. A ház homlokzatára napsugaras házvég került, a belső szoba mellé pedig pincét építtetett, a gazdaházaknál gyakori módon fölötte kamrát alakítottak ki. Kádár József volt a ház első szőlőföld tulajdonosa. A szoba-konyha-szoba-kamra/pince helyiségekből álló felső épületet a kor szintjén rangos házzá alakította, ugyanis a mennyezetet is megemeltette néhány sor vályoggal. A ház elé kiseresz, a konyha elé nagyeresz épült. Amikor eányuk férjhez ment, a fiatalok az alsó lakásba költöznek. Az Erdei család birtokában A szülők halála után, 1875. február 12-én Marjai Petemé született Kádár Julianna örökli a házat. Nekik ez túl nagy, 1876. december 5-én csereszerződést kötnek Erdei Andrással és nejével, Lőrincz Sárával. így jut fel az Erdei család a Nádasdy utca 17-ből, a 140 öles telkű kis házból a 600 öles portájú, jó helyen fekvő rangos házba. A házat még a múlt században átépítették. Ifjú B. Nagy Sándor emlékezete szerint az épület homlokzatán 1896-os szám volt. Ekkor pallatolták le a szabadkéményt, de ennek padlástérbeni kürtőjét megtartották. Továbbra is ott füstölték a húst, ezt egy kis deszkaajtón a konyhából rakták fel. A cserepet átrakatták, a házvéget beszegették. A deszkával ellátott ereszalj is elkészült. A vertfal a felvizesedéstől omladozni kezdett, ezért itt-ott téglával berakták. Főleg az alsó lakást kellett jobban átépíteni. A fiatal gazda, Erdei Ferenc pedig egy kőólat épített. A ház előkertes volt, mintegy két méterrel esett beljebb, itt virág sohasem volt, csak borostyán. A mérnöki kiosztású téglatelek beépítési vonala az utcára nem volt merőleges, így az előkert sem szabályos alakú. A ház nem előkertesnek épülhetett a járdavonal szabályozásával vált azzá. Az utca mindkét oldala eredetileg fésűs beépítésű, a házak véggel mentek ki az utcára, illetve az előkertre. A páratlan oldalban a telkek balos beépítésűek, a házak hátulja keletre néz, a lakóépület északi fekvésű. A ház szakaszos építését őrzi a házhátulja, amely — különösen a hátsó öregház lebontása előtt — girbe-görbe volt. A ház építési vonala a pincénél ma is megtörik. Az utcai deszkakerítés deszkavégei felül kerek végződésűek voltak, a réseket fúglécek takarták. A középütt nyíló nagykapu bógnis, íves kiképzésű. Az utcai pad a nagy- és kiskapu között állt. Az előkertnél léckerítés. A ház utcafrontja két ablakos, a homlokzatot felül igen határozott párkány zárja le, az ablakok fölé szintén párkány kerül. A napsugaras deszkaoromzat közepén kis zsalugáteres ablak. A deszkaszegély csúcsán nyársszerű fa tornyocska. A homlok-