A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Újkori történet - Tóth Ferenc: Erdei Ferenc szülőháza

4. táblázat Az Aradi utcai házakban lakó családok száma 1850-ben 1 52,5 2 37,3 3 10,2 100 (Forrás: az 1850. évi népességösszeírás) Makón a polgári termelési viszonyok már a reformkorban kezdenek kialakulni; amint Erdei Ferenc megállapította, a város „a polgárosodásban elöl jár." A polgári fejló'dés kibontakozásának gazdasági alapja az a kedvező' körülmény, hogy a helységben nincs nagybirtok, a város teljes határa paraszti használatban levó' úrbéres föld. A püspök-földesúr ugyan többször megkísérli majorsági földek kiszakítását, de az úrbéri perekben sikerül a város érdekeit megvédeni. Ugyanakkor Makón a 19. század elsó' felében a zselléresedés igen nagyarányúvá válik, és ez a társadalmi feszültség gazdasági kényszerként vezet a belterjes kertkultúra kialakulásához 5. táblázat Társadalmi rétegződés az Aradi utcában 1849-ben (százalékban) Telkes jobbágy 15,2 Házas zsellér 57,6 Hazátlan zsellér 18,9 Kézműves 6,8 Értelmiségi 1,5 100 (Forrás: az 1849. évi dicalis Összeírás) A hazátlan és házas zsellérek Aradi utcai 76,5 százalékos aránya nem ennek az utcának jellemzője csupán, a városi átlag is hasonló. A hagyma- és zöldségtermelés Makón református foglalkozásnak számít, valószínűleg a zselléresedési folyamat a református vallásúak körében erőteljesebb volt. A szemtermelő tanyai gazdaságokban hagyma és zöldségtermelés sohasem folyt, a telkes gazda mindig lenézte a hagymagányókat. A jólétet és felemelkedést hozó kertkultúra megteremtői a zsellérek. Az inventáriumokból kitűnik, hogy a zsellérek is igen differenciált eszközellátottságúak. Jelentős életmódbeli különbség van például a putrikban tengődő nincstelen és a 600—800 négyszögöles portájú, 5—6 osztatú házban lakó zsellér között. A hagyma és zöldség kultúra megteremtésében a házas zselléreké az érdem. A 200—600 öles kertjeikben lehetőségük nyílt vetemény termesztésére. A 18. században és a 19. század elején kizárólag a házaszsellér házikertekben folyt a hagymatermelés. 244