A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Néprajz - Nagy Ibolya: Das Wertsystem und die prinzipille Gründe des Lebens der Erdarbeiter

IRODALOM Déry Tibor (1952), Hazáról — emberekről. Csillag. V. 1053—1076. Dr. Eeseri Lajos (1930), A magyar földműves nép munkája. Szentes. Erdei Ferenc (1941), A magyar paraszttársadalom. Budapest. Füsti Molnár Bálint (1966), Kubikosok néprajza. Kézirat, Szentes. Katona Imre (1957), A magyar kubikosok élete. Budapest. Katona Imre (1965), Átmeneti bérmunkaformák. In: Szabó I. szerk. A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848—1914. 382—433. Budapest. Katona Imre (1980), A kubikos otthona és családja. Mozaikok Csongrád város történetéből. 105— 116. Csongrád. Losonczi Ágnes (1977), Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben. Budapest. Pogány Mária (1966), Tőkés vállalkozók és kubikos bérmunkások a Tisza-szabályozásnál a 19. sz. második felében. Budapest. Szűcs Ilona (1948), Hétköznapok Csongrádban. Népszava 117. szám 15. Takács Edit (1975), A hatalmi politikai viszonyok alakulása Szentesen a felszabadulástól az 1945-ös nemzetgyűlési választásokig (1944. október 8—1945. november 4.) (Kézirat. Csml/Szf.) Túriné Cseh Viktória és Keskenyné Kovács Veron (1967), Csongrádi szegényasszonyok. Szeged. Vadnay Andor (1900), A Tiszamellékről. Budapest. Veres Péter (1942), Az Alföld parasztsága. Budapest. Veres Péter (1943), Szocializmus-nacionalizmus. Budapest. Das Wertsystem und die prinzipielle Gründe des Lebens der Erdarbeiter Ibolya Nagy Das Hauptthema des Artikels ist das Leben der Erdarbeiter von Szentes und Szegvár, ihre Familienverhältnisse und die Erziehung ihrer Kinder. Daneben habe ich auch ihre erreichende L ebensziele untersucht und dadurch habe ich sie in zwei Gruppen geteilt. Ein Teil von ihnen wollte zum Feld und zu der bäuerlichen Gemeinschaft zurückkehren, die andere Gruppe hat mit dem Feld gebrochen und wollte als Industrierarbeiter, als qualifizierter Erdarbeiter leben. Auf Grund des von Soziologen konstruierten Modells habe ich das Verhältnis der Erdarbeiter zur weiteren und engeren Gemeinschaft, zur Behandlung materieller Güter und zur lebensleitenden Ideen untersucht. 219