A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Régészet - Béres Mária: Egy kavicsboltozásos Árpád-kori téglakemence vizsgálata

a XIII. század legvégére, a XIV. századra keltezi. Ettó'l az egységes leletanyagtól jól elválik egy a XI—

XII. század fordulójára datálható kerámiacsoport, melynek kisebb része a gödörben, nagyobb része a kemence előterének betöltésében volt. Az emlékanyag leírása I. A XI—

XII. század fordulója. 1. Edénytöredékek:

22 A perem- és a profiltöredékek alapján végzett rekonstrukció szerint az ebből a korszakból származó fazekak általában 10—12 cm magasak, és ugyanilyen nagy a szájátmérőjük is. Az edényfal vastagsága 0,5—0,9 cm között változik. Az edényeket hurkatechnikával építették fel és kézikorongon készültek. Színük barnás, barnásfekete és szürkésfekete. Közepesen kiégetettek, általában csillámos homokkal soványítottak. Peremük ívesen vagy derékszögben kihajló, lekerekített vagy szögletes, sek. A legtöbb edény alján jól látható, hogy tányéros kézikorongon készült. Összességében kevés közöttük a díszített darab. Díszítéseik: perem alatt körömmel bevagdalás, az edény oldalán körbefutó sima- és hullámvonalköteg, perem alatt körömmel bekarcolt girland stb. (I. t. 2—9. á. és II. t. 1—3. á.). A korai edények sorába illik egy sárgásbarna színű, fényezett felületű edény kiöntőcsövének a töredéke. (II. t. 4. á.) Ez a feltehetőleg ital tartására szolgáló korsó az Árpád-korban a díszesebb edények közé számított.

23 Valamikor szintén díszedény lehetett egy a perem alatt körömbekarcolással, girland mintával díszített, sárgás színűre égetett tál töredéke. (II. t. l.á.) 2. Egyéb tárgyak:

24 Sarkantyú. Gömbtüskés, kisméretű, villája ovális átmetszetű, aszimmetrikus, enyhén ívelt, kovácsolt vasból készült. Rossz megtartású. A XI—XII. század fordulójára keltezhető.

25 (h: 10,8 cm, sz: 7,2 cm) (III. t. 8. á.) Vascsat. A csatfej négyzet alakú. Téglalap alakú, kettős, vas csatlemeze volt. A lemezek közt bőrmaradvány. A szíjszorítót egyetlen nitszeg ütötte át. A csatpecek hiányzik. (A csatfej oldalai 2 cm, a szíjszorító h: 2,4 cm, sz: 2 cm.) (III. t. 2. á.) Vaskések. Egyélű nyéltüskés vaskés töredéke, a nyéltüskén famaradványokkal. (H: 8 cm, sz: 2 cm) (III. t. 1. á.) Jó minőségű, kétélű vaskés pengetöredéke, (h: 7,9 cm, sz: 2,3 cm) (III. t. 3. á.) Csont késnyél töredéke (?). Pont-kör díszítésű, faragott csontból készült nyéltöredék, (h: 7,5 cm, sz: 1,3 cm) (III. t. 4. á.) Fenőkő. Trapéz alakú, a hosszú használattól mindkét oldalán homorúra kopott. Színe szürke, (h: 7 cm, m: 1,3 cm) (III. t. 6. á.) Vasszegek. Kovácsolt vasból készültek. Nagyon rossz a megtartásuk, közelebbről meghatározhatatlanok, (h: 7,2 cm) (III. t. 9—10. á.) Iszkába töredéke. (?) Kovácsolt vasból készült, félkör átmetszetű. (h: 5,4 cm, sz: 1 cm) (III. t. 5. á.) Vastöredék. Meghatározhatatlan. Falenyomatok vannak rajta, (h: 5,2 cm, sz: 4,3 cm) (III. t. 7. á.) 22 A kerámiaanyag meghatározásában főleg Holl Imre, Kovalovszki Júlia, Mesterházy Károly, Parádi Nándor és Szabó János Győző idevonatkozó munkáira támaszkodtam. 23 Cs. Sós Á— Parádi N. 1971. 130. 24 Egyes fémtárgyak meghatározásában Müller Róbert vonatkozó munkájára támaszkodtam. Müller 1975. 59—102. 2<s Nagy G. 1896. 360, 362. Nagy G. 1898. 60—61. Cs. Sós Á.—Parádi N. 1971. 129. 181