A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Régészet - Béres Mária: Egy kavicsboltozásos Árpád-kori téglakemence vizsgálata

püléseinkre jellemző keskeny és sekély árkon (5. ábra). Az előtér alja a kemence felé lejt. Benne különböző vastagságban hamu, faszén, csont, halpikkely és elégett szerves anyagréteg volt, amelyből sok edénytöredék és más leletanyag került elő. Az előtér fedőanyagát nem sikerült megfigyelnünk. Amikor a kemencét már nem használták, feltöltötték laza, kevert földdel. Ebben a betöltésben a kemence szájánál néhány tégla-, csont- és kődarab volt. A kemence belsejéből csak egy jellegtelen oszloptöredék került elő. Szerkezetének értelmezése 1. Kettős fala. Funkciója egyrészt az volt, hogy javítsa a kemence hőtartását, másrészt a külső fal növelte a boltozás szilárdságát. 2. Falai és boltozata igen erősen átégtek, míg a sütőlapja kevésbé. A kemence sütőlapját valószínűleg közvetlenül felhagyása előtt újították meg. 3. Igen fontos a boltozásban levő kavicsok kitámasztáson kívüli szerepe. A pusztaszeri kavicsok anyaga kvarcit.

3 Ez a kőzet hő hatására rendkívül nehezen melegszik fel, de a felvett nagy hőmennyiséget sokáig tárolja. így egyenletes, magas hőmérsékletet biztosítottak a kemencében. Felhasználásuk meghatározó a kemence funkcióját illetően. A kavicsokat messziről szállíthatták Pusztaszerre, mert ilyen méretű kvarcitok lelőhelyünkhöz legközelebb csak a Duna-kanyarban és Erdélyben fordulnak elő. A kvarcitok szakvizsgálata alapján sem tudjuk lelőhelyüket pontosan meghatározni. Valószínűbb Erdélyből való származásuk, mivel onnan vízi úton könnyen szállíthatták ide.

4 4. A kavicsok tudatos felhasználása a kemence boltozatában szívós építkezési hagyományra utal, amely támpontot nyújt a kemence eredetének meghatározásához. 5. A kemence északkeleti sarkát a feltárás során kis mértékben megbolygatták. Másutt a füst elvezetésére alkalmas nyílás nem került elő, ezért feltételezzük, hogy a kemence boltozata használatakor teljesen zárt volt, és a füst a szájnyíláson át távozott. 6. Az előteret munkagödörként használhatták, esetleg nyílt tüzelésű főzőhely lehetett. Funkciója Kemencénknek elsősorban a boltozata tárolta és sugározta ki az egyenletes, magas hőmérsékletet. Ez a tulajdonsága, valamint építőanyaga különbözteti meg azoktól a típusoktól, amelyeknek a sütőfelülete is erősen átégett, illetve a sütőfelületének agyagtapasztásába cserépdarabokat tettek a jobb hőtárolás miatt. A 80/1. számú pusztaszeri kemencéből előkerült leletanyag nem nyújtott semmiféle támpontot felhasználását illetően. így a kemence funkciójának meghatározásához szerkezetének értelmezése során jutottunk el. Mérete, szerkezete

5

, a boltozatban levő kavicsok, valamint a fedett előtér ki3 A kavicsokat a JATE Geokémiai, Ásvány- és Kőzettani Tanszékén Mucsi Mihály vizsgálta meg. Szakvéleménye a mellékletben. Segítségét ezúton is köszönöm. 4 Trogmayer O.—Zombori I. 1980. 23. 6 Az edényégető kemencék általában rostéllyal rendelkeznek, a pusztaszeri kemence esetében ennek nem találtuk nyomát. Ezekben a kemencékben a sütőfelület is átég a nagy hőmérséklettől. Az ovális alap rossz kihasználtságává tenné a cserép- és téglaégető kemencét. Az alig átégett sütőlap arra utal, hogy a kemencében a cserép- és téglaégetéshez a hőmérséklet alacsony volt. Erre a célra a pusztaszeri kemence mérete is túl kicsi lenne. Fémolvasztásra semmilyen nyom sem utal. 178