A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Régészet - Vörös Gabriella: Hunkori szarmata temető Sándorfalva–Eperjesen

nalában találtuk, néhány csigolya és borda, valamint a bal kulcscsont mozdultak el helyükről. A felkarok a törzs mellett párhuzamosan, a jobbkar könyökben enyhén behajlítottan fekszik. A csontok alatt összefüggő nagy felületeken lilásszürke szerves­anyag maradványait találtuk. Tájolása: DDK—ÉÉNy 157°—337°. A körárok méretei: külső 0: 11,0 m, belső 0 : 8,5—9,0 m. Mélysége alig vál­tozó. A DDK-i bejárat két oldalán jelentős, kb. —35—40 cm, míg a kerület mentén alig —10—15 cm-nyi, melyet már itt-ott bejárathoz hasoló, géppel nyesett bordák (szünetek) taglalnak. A teknőszerű mélyedések között így is 6 önállót lehet elkülö­níteni, és további 1 vagy 2 még feltételezhető. Ezeket a 2—3—4. sírok közös árká­hoz hasonlóan a magasponti elhelyezkedésből következő nagyobb vastagságú gépi földmunka miatt nem lehetett megfigyelni. A körárok metszetei változatosak, több­nyire teknőszerű, néhol „V" alakú meredek árkú, egy helyen a külső oldala méhkas alakúan alávájt. Jellegtelen szürke szarmata cserép került elő az árok fenekéről. A körárok az 5. sír tengelyközéppontjára koncentrikus elhelyezésű. Leletek 1. A váz bal oldalán a vállhoz helyezve, a bal kar alá félig becsúszva kétélű, nehéz vaskard feküdt. Markolata 9 cm hosszú, eredetileg fából készült, egyik oldala a vasoxid konzerváló hatása következtében szépen mutatja a farostokat. Metszete ovális, átmetszete 5 cm-es. A kard egész felületét vastag rétegben farostok borítot­ták, a tok konzerválódott maradványai. A kard hüvelye 6 cm-rel túlnyúlik a kard hegyénél, végét 2 cm széles egyenes vaspánt zárta le, ami nagyon vékony lehetett, mert felszedés után a levegőn szétomlott. A kard teljes hossza: 87 cm, pengeszéles­sége 5,5 cm. (VI. t. 3—3/a) 2. Közvetlenül a kard markolata alatt a vasba oxidálódva bronz csatocskát találtunk. Az ovális formájú, megvastagodó huzalból hajlított típushoz tartozik. Pecke hiányzott. Méretei: 0,9—1,6 cm. (VI. t. 3/a.) 3. Az öv részei, tartozékai: Az utolsó csigolya két oldalán egy-egy téglalap alakú, erősen töredezett ólom­lapocskát leltünk. (V. t. 4—5.) Kettő ugyanilyen került elő még a bal combcsont belső oldalánál, egymástól 13 cm-re. Az alsótól ugyancsak 13 cm-nyire folytatóla­gosan egy kis szíj véget találtunk. A két téglalap alakú bronz lemezt a felső, rövidebb oldalán nittszeg erősítette a szíj végére. Alsó felét egy ívelt bronz lapocska zárta le. A lemezek sűrűn bekarcolt vonalakkal rovátkoltak. Méretei: 2,3X1,3 cm, vastag­sága 0,4 cm. (V. t. 2.) A lemezek méreteit nem tudtuk pontosan meghatározni, mert a levegőn apró darabokra estek szét. Szélességük állandó: 1,5 cm, hosszuk biz­tosan nagyobb volt 2,8 cm-nél. Az övhöz tartozhatott egy apró bronz csat is. A pecke hiányzott, a csatkarika középen megvastagodó bronz huzalból van meghajlítva. Mérete: 1,6X1,6 cm (V. t. 6.) 4. A jobb medencelapát alatt találtuk meg az övhöz tartozó öntött bronz csatot. A csatkarika ovális alakú, középen megvastagodó, pecke a csatkarikára hajlik. A fel­erősítést szolgáló szíjszorító része töredékes. Méretei: 2,7x1,6 cm (V. t. 3.) 5. A jobb medencén keresztben vaskés feküdt. Pengéje egyenes, nyéltüskéje hosszú, rajta sok a farostmaradvány. Méretei: h: 17,5 cm, nyéltüske h: 5,8 cm, pengeszélesség : 2,0 cm (V. t. 9.) 6. A két lábfej között oldalára dőlve üvegpoharat bontottunk ki. Külső olda­142

Next

/
Thumbnails
Contents