A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Régészet - Vörös Gabriella: Hunkori szarmata temető Sándorfalva–Eperjesen

szönhetően — a megmaradt halmokban leltek

2

. Az árkok metszetei minden esetben ívelt aljúak, csak az 1. sírhoz tartozó árokban figyeltünk meg lépcsős metszetű szerkezetet. A 2—3—4. sírokhoz tartozó közös árok alján 4 mélyedést bontottunk ki, de átmérőjük és mélységük nem indokolja, hogy ezeket cölöplyukként értelmezzük (0: 18 cm, m: —10cm, 0: 20 cm m: —4 cm, 0: 10cm m: —7 cm, 0: 20 cm m : —12 cm). Az árkok teljes kibontásakor kiderült, hogy egymást érintő teknőszerű mélyedések fűzéréből állnak össze, melyek lamellaszerüen osztják részekre az árokíveket. Az árkok aljának ily módon való kialakítása a munka menetére és módjára utal: a kört több ívdarabra osztva egyszerre többen ásták ki. A cél nyilván nem az árok aljának egyenletes kiképzése, hanem a halom gondos elkészítése volt. I. A feltárt sírok leírása 1. sír és körárka (4—5. kép) A sír gödre nagyméretű, lekerekített sarkú téglalap alakú. Méretei : 280

X130 cm, m: — 45 cm. Nyeséskor a sír D-i felét bolygató beásás miatt nem tudtunk értelmezni minden elszíneződést. Bontás közben derült ki, hogy a halottat enyhén ívelt oldalú, a láb felé szűkülő koporsóba fektették. Méretei: 235X55 cm, m: 18 cm. (4. kép.) A sírban felnőtt férfi erősen bolygatott vázát bontottuk ki. Eredeti helyzetben csak az alsó lábszárcsontok maradtak, a csontváz többi része egy halomban a sír D-i, fej felőli részén volt. A leletek legtöbbjét a bolygatott csontok között találtuk meg. A sírgödör tájolása: DDK—ÉÉNy 150—330°. A körárok méretei: külső 0: 12,5 m, belső 0: 9,5—10,0 m, mélysége szabályosan változó: a bejárat két oldalán —55—60cm, a szemközti ÉÉNy-i oldalon — 10—20 cm, a közbülső íveken egyenletesen lejtős. A kerület mentén 8 különálló teknőszerűen kivájt mélyedést különítettünk el. Az 1. sír tengelyközéppontjához képest a körárok excentrikusan KÉK-felé „eltolva" helyezkedik el. A bejárat két oldalán záródó árokvégpontok legmélyebb részein kevés kerámiatöredéket, és néhány állatcsontot találtunk. Leletek 1. A sír D-i végében aránylag nagy méretű, egyenletes szélességű vastárgy került elő. Mindkét vége törött, felülete erősen korrodálódott, ezért funkcióját nem tudjuk meghatározni. Úgy tűnik, hogy egyik oldala éles, másik tompább volt, továbbá, hogy vége az éles oldal felé meggörbült, talán ez volt a hegye a szokatlan nagyságú és formájú vágóeszköznek. H: 16 cm, sz: 2,5—2,7 cm (II. t. 9.) 2. A csontok között kétélű kard pengéjének töredékeit bontottuk ki, felületükön konzerválódott farostmaradványokkal. A fegyvert eredetileg a halott bal oldalához helyezték, a hegye körülbelül a térdéig ért. Ezen a részen ugyanis megtaláltuk a kard 70 cm hosszú lenyomatát, rozsdafoltjaival eredeti helyzetében maradt egy kb. 15 cm-es darabja is. 3. Az összedobált csontok között egyélű, egyenes hátú, középső nyéltüskéjű vaskést találtunk. A nyéltüske hosszú, rajta a fanyél rostjainak lenyomata. A penge nyél felőli vége sapkaszerűen ráhajlott a fanyélre, így következtetni tudunk a nyél 2 Kőhegyi M. 1971.210. 133