A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Régészet - Horváth László András: Kora bronzkori település Kiszomboron

teszi. Ez megegyezik a szó'regi kultúrás tárgyak kronológiai helyzetével. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy a kiszombori bronzkori telep élete teljes egészében a korabronzkorra esik, mégpedig annak 2. és 3. fázisára.

74 Stratigráfia Neház feladat lenne pontosan meghatározni a településen levő lakószintek számát, megállapítani egymáshoz való viszonyukat. A feltárásra került 80m

2-es felületből ugyanis mindössze a legkisebb, az 5. szelvény nyújtott lehetőséget részletesebb megfigyelésekre. A település rétegeiről a rendelkezésünkre álló adatok alapján a következőket mondhatjuk: 1. A kiszombori bronzkori település rétegeinek vastagsága felületenként jelentős eltérést mutat. A legnagyobb mélységet az 5. szelvényben mértük, közel 200 cm-t, a legkisebbet a 4. szelvényben, 70 cm-t. Az 1. és 2. szelvényben a szűztalajt 110, illetve 90 cm-nél, a 3. szelvényben 150 cm-nél értük el. 2. Az egyes korszakokban tehát a telepnek mindig csak egy részét lakták, legtöbbször, eddigi adataink szerint, az 5. szelvény környékét. Itt három lakószintet különítettük el a házpadlók alapján és egy negyediket a 15. gödör rétegtani helyzetéből adódóan. Az ásatás valamennyi szelvényében —30 cm körül észlelt és leletei alapján már bronzkorinak minősülő járószint ismeretében egy legkésőbbi lakószintet is feltételeznünk kell. 3. Az ásatás során feltárt, illetve a silógödrök metszetfalában észlelt házpadlók, valamint a rétegekben és a hulladékgödrökben talált kiégett, áglenyomatos paticsdarabok fejlett házépítési technikára utalnak. Mindezen megfigyeléseket egybevetve a kerámialeletek minőségével, megállapíthatjuk, hogy a kiszombori kora-bronzkori teli-telep egyenrangú tagja a szőreg-perjámosi kultúra korai korszakához tartozó településláncolatnak.

75 Egy esetleges újabb ásatás további ismeretekkel egészíthetné ki az általunk itt vázolt képet. IRODALOM Banner János (1928), Az ószentiváni ásatások. Dolg. 4 (1928) 148—243. o. Bóna István (1962), The Cemeteries of the Nagyrév Culture. Alba Regia И—

III. (1961—62) 11—23. о. Bóna István (1965), Über die Entstehung der Frühbronzezeit in der Theiß

—Maros—Gegend. AAA. (VIII) 1965 59—67. о. Bona István (1975), Die Mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre südöstlichen Beziehungen Arch. Hung. Series Nova IL. Bp. 1975. Foltiny István (1941), A szőregi bronzkori temető (Das bronzezeitliche Gräberfeld in Szőreg) Dolg. 17. (1941) 1—89. о. Foltiny István (1942), A „Deszk F" bronzkori temtő (Das bronzezeitliche Gräberfeld „Deszk F" SzVMK II/3 (1942) 9—30. о. Girit, Milorád (1967), Mokrin, früh bronzezeitliches Gräberfeld. MFMÉ 1966/67—2, 57—62. o. Giric, Milorád (1971), Mokrin, nekropola ranog bronzanog doba. (Mokrin the Early Bronze Age Necropolis) Diss, et Monographie XI. Beográd 1971. Mozsolics Amália (1942), A kisapostagi korabronzkori urnatemető. Arch. Hung. XXVI. Budapest 1942. Patay Pál (1938), Korai bronzkori kultúrák Magyarországon. Diss. Pann. Ser. II. No. 13. Budapest, 1938. Patay Pál (1965), A nagyrévi kultúra leletei Diósdon. Arch. Ért. 92 (1965) 2. 163—167. o. 74 Megállapításunkat áttételesen az is alátámasztja, hogy egyetlen olyan tárgyat sem találtunk, amelyet ennél későbbi korszakra kellene datálnunk. 75 Bóna I. 1975. 84. o. Roska M. 1912. Roska M. 1914. 93