Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)

30. Csaholi I. Ferenc szerepel, mint csanádi püspök, akit, amint vélem, Miklós meggyilkolása után helyeztek abba a püspöki székbe. Ezt a méltóságot a mohácsi vészig élvezte, ott többekkel együtt elesett, Istvánffy mondja (kk): „Abban a csatában majdnem valamennyi püspök elpusztult László* 3 eszter­gomi érsekkel együtt: Perényi Ferenc váradi, Paksi Balázs győri, Csaholi Ferenc csanádi püspök." Nem értem tehát, hogyan lehettek János és Dezső*' 1 a csanádi egyházmegye ügyeinek az élén ugyanabban az időben. Ferenc halála után, miként az egész Magyarország, a csanádi püspökség is egyre nehezebb helyzetbe került. Miután ugyanis Zápolya János megszerezte a hatalmat, a püspökségek világiak kezébe kerültek, amint Istvánffy mondja (11) : ,,A két király vetélkedései és viszálykodásának zivatarai kö­zepette, amikor minden ingadozó helyzetbe került, majdnem valamennyi püspökség katonai és világi emberek civakodásának tárgya lett, az isteni dolgok engesztelhetetlen megsértésével és az emberi dolgokban a legrosszabb példát mutatva. " Akkor a csaná­di püspökséget is az egyébként fegyverforgatásban és háborúban kiváló Berusics Gáspár birtokolta. 45 Ezt az 1534. évnél említik az Évkönyvek. Ezután 31. Barzabási VI. János szerepel a névjegyzékekben az 1539. évben. 32. Az imént említettet Ugodi II. Ferenc* 1 követte 1550-ben, minden idők legszerencsétlenebbikében, ami Istvánffyból álla­pítható meg (mm). Őt György barát ajánlására I. Ferdinánd állította a püspökség élére, mivel azelőtt a fehérvári káptalan prépostja volt. Alighogy a püspöki széket elfoglalta, a vár­parancsnoknak harciatlan gyáva félelme miatt Csanád a török kezébe került. így persze a püspökség és annak székhelye a török gonoszság mocsarába jutott. Eközben nem szakadt meg a püspökök sora, jóllehet Csanádot a törökök tartották bir­tokukban. 33. Paulini Péterről olvasható, hogy Ugodi halála után 1560-ban töltötte be ezt a méltóságot, amely azonban csak puszta cím volt. 34. Kolozsvári VII. János. E férfiú tanultságát, valamint kormányzati ügyekben való jártasságát abból lehet megálla­pítani, hogy 1561-ben arra érdemesítették, hogy a tridenti zsinatra követként elküldjék, Dudits Andrást adva neki társul. A császár megparancsolta a felszentelt férfiaknak, amint a pápa elrendelte, hogy az övéik sorából kettőt küldjenek. Azok Kolozsvári János csanádi és Dudits András tinnini püspököt választották, amint Istvánffy írja (nn). János abból a követjárás­ból nem tért vissza, ott halt meg. Istvánffy most így ír (oo): (ii) Tubero, Commentarius de temporibus suis, liber X. pag. 293. 42 (kk) Liber VIII. pag. 130, 38. Egybevetve Brodaricscsal : De clade Mohacsiensi, Zsámboki, Rerum Hung. 46 függelékében pag. 772, 53. (Il) Liber XII. pag. 198. 11. (mm) Liber XVII. pag. 300, 35 70

Next

/
Thumbnails
Contents