Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)
utódává tett, visszaélt ezzel az álúton szerzett méltósággal, és egyedül arra törekedett, hogyan vesse a németek sok bűne által beszennyezett Magyarországot az idegenek uralma alá. Tudomásunk van róla (p), hogy Magyarország előkelői Csanádon összejöttek és terveket szó'ttek Péter elűzésére és a száműzött András és Levente visszahívására vonatkozóan. Ez meg is történt. Péter elűzetése után ugyanis Abát 2e nemzeti királyukká választották, de nem jobb következménnyel. A nemes férfiak ama legyilkolásából, melyről fentebb említést tettünk, meg lehet állapítani, hogy az ellene való terveket ismét Csanádon tárgyalták meg. Sírt adott a város Kun Lászlónak, akit a kunoknak a király által annyira kedvelt gonoszsága Kó'rösszeg váránál eltett a láb alól. Erről a dologról Parschitius 28 (q) ezeket mondja: „A kunok a pohárazó királyt uralkodásának 13. évében csellel megtámadják és méregtől, valamint dárdától átdöfve, félholtan Kőrösszeg vára mellett otthagyják. Testét azután Csanádra vitték, és az ottani bazilikában 1291. július 19-én ünnepélyesen eltemették." 2 ^ A városról ezeket kellett elmondani. Most a püspökségről és püspökeiről adjuk elő, amik tudomásunkra jutottak. Amint említettük, a csanádi püspökség Szt. István, Magyarország királya jámborságának köszönheti alapítását, aki a Krisztus hitére tért országot kettős érsekséggel, mindkét érsekséget pedig több püspökséggel látta el, a legkegyelmesebb akarata szerint. Hogy minő aggodalmas gondoskodását élvezte a csanádi egyházmegye, meg lehet érteni abból, hogy Boldog Gellértet, ezt a rendkívüli derék férfiút tette első püspökévé. Jól eső érzéssel tölt el azonban, hogy a csanádi püspökök teljesebb névsorát sikerült összeállítani. 1. B. Gellért hazája Velence volt, nemzetségére nézve Sacredonus, amely család mind régisége, mind vagyona miatt már akkor híres volt a velenceieknél. Hogy milyen nagyra értékelték polgártársai, abból lehet megállapítani, hogy részint tanultsága, részint erkölcsi kiválósága miatt a Szt. Márk káptalanba választották. Ez gazdag volt, és ha annak jövedelmeit akarta volna felhasználni, nagyon sok lehetőséggel bírt volna. Gellért azonban másfelé vonzódott, mint hogy elméjét veszendő javak használatával táplálja. Ezért elhatározta, hogy vallásos zarándoklatokkal elmegy Jeruzsálem városába. Már megérkezett Magyarországra, erre akarta ugyanis a megkezdett utat folytatni, amikor híre eljutott Szt. Istvánhoz. Ő a férfiú műveltségétől és jámborságától meghatva az út folytatásáról lebeszélte, és hogy lelkét egyre inkább az isteni dolgok tanulmányozására fordítsa, szívesen megengedte neki, hogy vonuljon vissza a budai földön levő szerzetesi közösségbe, amelynek Bél volt a neve. Itt időzött az 1030. évtől 1036-ig. 30 Mivel a jámborság és a tudomány művelésében kiválóan élen járt, a király előhívta és a Kun László király sírja Szt. István itt püspökséget állít fel A püspökök névsora (p) Thuróczi, р. П. с XXXIX. pag. 46, 19. 27 (q) Hyst. Comit. Hungar. M. S. С —ben erre a helyre vonatkozóan.
