Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)

kiküldésével fékezték meg először a katonaság szabadosságát. Amikor ezután sem hagytak fel a szegediek zaklatásával, ugyancsak Kinizsi győzte le őket nyílt csatában, ahol részint levágták, részint sértetlenül elfogták és egy későbbi háború hadi szolgálatára sorozták, részint pedig szétszórták őket. Ez úgy 1491. táján történt.

42 Mintegy huszonhárom évvel később a Székely György vezette belső jobbágymozgalmak Magyarország nemesei elleni féktelen tombolásukban nemcsak felforgatták, hanem részben el is pusztították a hazát.

43 Tervbe vették Szeged kifosztását is, de ide közeledve látták nagy népességét ,erődítményeit és ellenállási készségét, nem merték megostromolni, mivel ebben — ahogy fentebb említettük, hogy Istvánffy mondta — a nagyszámú polgárságon és lakosokon kívül még mintegy háromezer halász is lakott, és azt mondták róluk, hogy valamennyien elszántan fogják védeni magukat. (b) Valóban olyan éberen és bátran védekeztek a szegedi polgárok, hogy tizennégy évvel később, János uralkodása alatt, amikor Fekete János éjnek idején mintegy kétezer társával betört Szegedre, és ott a dúsgazdag, vagyonos kereskedő, Zákány István házát fosztogatás céljából megtámadta, a városiak elkergették a rablócsapatot, őt magát ágyékán halálos lövés érte, cimboráinak kellett elvinni a Tornyos nevű faluhoz.^ (c) Itt volt azután az a Zákány, aki Csötörtek László, Somlyai Pál és Budai György társaival békességszerzés ügyében Budára utazott, és ott el is veszett.

45 Amikor ugyanis a négy szegedi férfi felment Szeged töröknek való átadása tárgyában, Budán Méhemet pasával tárgyaltak. Úgy hírlik, hogy egy bizonyos Pribék azt mondta neki: Ha ezeket az embereket elengeded, Szegedet vagy bajosan, vagy soha nem veszed be. így aztán, jóllehet már elbocsátotta őket Budáról, adott szava ellenére ismét magához vezettette őket a pasa, és a két előbbit Budán, az utóbbiakat pedig Pesten lefejeztette. Az amiatt nyugtalankodó pasának, hogy ezután mi a teendő, ez a Pribék azt válaszolta, hogy szüret idején minden keresztény rövidesen lerészegedik, ezalatt könnyen be lehet venni városukat. Méhemet megnyugodott e gonosz ember tanácsaiban és magas létszámú csapat felszerelése után parancsot adott, hogy a szüreti mulatságok alkalmával támadják meg Szegedet. Mihelyt ezt a polgárok megtudták, tüstént elküldtek Temesre segélycsapatokért, ők maguk pedig fegyvert ragadva elszántan várták az ellenséget. Mivel azonban a vártnál gyorsabban megérkeztek a törökök, és nagyobb haderővel vonultak Szeged ellen, mint aminek ellenállhattak volna, a szerencsétlen polgárok legyőzve meghódoltak. Időközben megérkeztek Temesről a Losonczitól küldött segélycsapatok, akikkel együtt Istvánffy terjedelmes leírása a szegediek veszedelméről Pribék terve Mehemettel a magyarok ellen Legyőzik a szegedieket (b.) V. könyv 43., valamint 68.1.3 az 1514. évhez, (c.) Ugyanazon könyv IX. 88. 1527. évben. 29