Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)
bért, madarat és disznót tart el az állandó halászat, hogy hogyan létezhet ekkora tömeg hal. Amikor a Tiszán hajóztunk, a ladiknak csapódó csukák olyan nagy lendülettel ugrottak vissza, hogy úgy tűnt, mintha a felkavart, hullámzó víz közvetlen veszedelemmel fenyegetne. Mások pedig vagy a ladikokba estek, vagy pedig nagyot ugorva átröpültek fölöttük. Ennyit a csukákról. Több volt a ponty és a harcsa, ugyanilyen sok volt a süllő és a keszeg, nem hiányzott a pénzes pér avagy köznyelven a nagy tömegben lévő menyhal sem. XI. § Az árvizek növelik a halak számát, miközben nagy kárt Mi kárt okoznak okoznak mindenfelé a mélyen fekvő mezőkben. A víz ugyanis a z árvizek? nemcsak a táj ennek kitett túlnyomó részét önti el egész nyáron, hanem magából a földből is végtelen sok rágcsálót és csúszómászó férget kelt életre. Az árvizek megszűnte után, amikor a vizek medrükbe vonulnak, hihetetlen tömegű a darázs, szúnyog, zsizsik, hörcsög, azaz egér fajta volt látható nemcsak a folyók körül, hanem a földeken, a házakban és a gabona vermekben is. így aztán sosem volt olyan biztonságban a termés, hogy ezek a kártékony rovarok és férgek meg ne dézsmálták volna. Minél ritkábban fordult elő, nem tudom mi okból, annál nagyobb sorscsapásnak tartotta a nép. Egyesek háború, mások dögvész keserveit jósolták ebből. Mindezt azonban távoltartotta eddig tőlünk az emberi ügyek legfőbb és kegyes intézője. I Politikai szakasz A megye népessége és hivatalai I. § Csak a régi történelemben járatlan tagadhatná, hogy egykor Első lakói jazygok Garam és Tisza között élt jazygokat Csongrád megye régi lakosai között kell számontartani, mi pedig annyiszor tettünk említést erről, amikor ezt a folyóközi területet leírtuk, hogy immár nincs szükség a már egyszer tisztázott dolog újratárgyalására. 22 Pannónia elfoglalása után a rómaiak nem verték ki őket, sőt inkább szövetségre léptek velük. Egyszer teljesítették kötelezettségeiket, máskor kitörtek igájukból. Attila hatalomra jutásakor azonban tüstént egyesültek vele, Attila fiainak legyőzése után előbb a kvádokkal, később a markomannokkal egyesültek szinte egy néppé, ezért nevüket és országukat is elveszítették. Véglegesen pedig akkor, amikor a hunok harmadik bevonulásuk alkalmával 23 itt Dáciát és Jazygföldet, amott meg Pannoniát kerítették hatalmukba. Megállapítható,