Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)
Az a tény, hogy a kortársak is tudtak a kézirat Bélhez kerüléséró'l, só't, hamarosan vádaskodásra került sor, akkor, amikor Bél munkájának híre már messze földön elterjedt. Az 1729-ben megjelent könyv szerzője, a pietistákat támadva Bélt azzal vádolta, hogy Parschitius munkáját plagizálta és annak eredményeit a maga hasznára gyümölcsöztette. 86 Már Haan Lajos is tudott erről, de mivel a vitatott kéziratot valószínűleg nem ismerte, Bélt méltató művében ezt mint rágalmat intézte el87 Hasonlóképpen néhány mondattal intézte el Dékáni Kálmán is a kérdést, de ó' tudni vélte, hogy árverésen vásárolta meg Bél a kéziratot. 88 Az elmondottakat figyelembe véve érdemes nagyobb figyelmet szentelni annak a kérdésnek, hogyan formálódott a Notitia gondolata Bél életében és mely állomásokat különíthetünk el, kinek, minek volt hatása a mű születésére és milyen mértékben. Az igény Bélben minden bizonnyal hallei tanulmányai alatt merült föl, azaz Magyarország olyan leírásának az elkészítése, amely a kor tudományos követelményeinek megfelelően tartalmaz adatokat az országról és lakosairól, mind a külföldi olvasó, mind a hazai számára. Amikor hazatért, más tevékenysége közepette elkezdte gyűjteni az ilyen témájú munkákat, ezekből jegyzeteket készített, és a tanítás közben egy kis földrajzi compendiumot is összeállított az 1710-es évek elején. 89 Az összegyűjtött források (Oláh Miklós, Gregorianczius, Révay Péter, stb.) pedig az Adparatus anyagába kerültek. Az világos volt Bél előtt, hogy alapvető módszertani kérdések a következőkre irányulnak: a) az ország leírásakor a történeti és földrajzi részeket hogy tudja külön tárgyalni b) az ország leírásakor milyen földrajzi, politikai, közigazgatási, stb. elv alapján tárgyalja a területeket, milyen sorrendben vegye őket c) mi lesz a tervezett mü alapegysége, ami módot nyújt az anyag kifejtésére. Az általa addig ismert művek információik, de méginkább hibáik, kezdetlegességük révén csak kisebb ötleteket nyújtottak. A német államismereti iskola módszerei pedig a magyar viszonyokra nem voltak egy az egyben alkalmazhatók. Ebben a szakaszban kapta kézhez Bél Parschitius művét. Bár jelentős korkülönbség volt közöttük, műveltség, származás, szülőföld, vallás, iskolázottság tekintetében nagyon sok azonosság állt fenn a két ember közt. Bél ismerte Parschitius 1702-ben megjelent történeti munkáját, és íme kézhezkapta a földrajzi leírását is. Meggyőződésünk, hogy módszertani szempontból a Comitatus meghatározónak bizonyult a Notitia keletkezésére. Nyilvánvaló lett Bél előtt, hogy a magyar viszonyok ismeretében a vármegyerendszer biztosítja a legjobb tárgyalási alapot, a vármegye lehet az a keret, amibe mindent belesüríthet. Úgy tervezte, hogy az elkészült kéziratok végleges kialakítását a vármegyei hivatalnoki karok véleménye, kiegészítése alapján készíti el. Arra nem gondolt, hogy a vármegyék gyanakvásából származó ellenvetések, vádaskodások fogják alaposan megnehezíteni. Parschitius alkalmasint írt a protestánsok helyzetéről is, ami Bél számára szintén kedves lehetett. Érdekes módon azonban Bél ekkor, az 1710-es évek közepén még nem lépett a nyilvánosság elé művének tervével, holott az jelentős részben már összeállt. Ehhez egy olyan eseményre volt szükség, amely a türelmes és óvatos, de nem önérzet nélküli Bélt kizökkentette nyugalmából, és cselekvésre bírta. Ez a kiváló ok pedig egy 1718 nyarán, Bécsben megjelent új könyv volt. 86 JEVER J. : Verzeichniss allerhand pietistischer Intriguen und Unordnungen in Lithauen, viele Staendten Teutschlands, Hungarn und America. H. n. 1729. pp. 127—129. 87 HAAN L.: Bél Mátyás. Bp. 1879. pp. 6; 7; 68. 88 DÉKÁNI K.: Bél Mátyás földrajza. Marosvásárhelyi Ref. Koll. Ért. 1903. p. 107. 89 HAÁN i. m. p. 35. Vö. DÉKÁNI K. i. m. p. 15. lásd 58-as lábjegyzet m
