Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)

teljesen körbe lehet venni vízzel egy túloldalon vezetett árok segítségével, és egy igen erős vár számára alkalmas hellyé tehető. Ugyanolyan folyással Szentes felé kanyarodik vissza innét, ott a harmincadvám házánál rendkívül népes átkeló'helye miatt híres, majd medrét az egykor Szántónak

3 nevezett birtokra hajlítja vissza. Innét vizének hasonló kanyargásával hol ide, hol oda tér ki, első kanyarával Felgyő, a másodikkal Csany, a harmadikkal Tömörkény birtokokat járja körül. Később aztán bal felől a Kurca növeli, majd ugyanerre az oldalra korlátozza Mindszent falut, jobbról pedig kiont, sőt jókora víztömeggel még tavat is alkot, melyet Kis-Tiszának neveznek, és mivel egészen Pusztaszer templomának

4 romjaiig kiterjeszti ezt a mocsarat, és újra visszafolyik, ezzel a körfolyással Anyás pusztát zárja el. Valamivel lejjebb, ahol Dóc majorságot egy kis darabon szabadon hagyja, ismét e helység határában egy második tóként a Dóci-tavat alkotja. Innét bal felől lejjebb Dóci-tó ereszkedve talál magának teret, a túloldalon azonban a síkság felé szorulva egy mérföld szélesen kiáradva különböző mocsarakat képez. Később a tőle jobbra eső Algyő és Fark földjének vidékéről ismét önmagához térve vissza, Tápé falut — csak egyetlen mederrel folyva — a jobb partjával érinti, a bal part felől pedig a Marost fogadja magába és Szeged felé hömpölyög. Ott átkelőhely szakítja meg folyását, melyen a temesi

5 tájra lehet jutni. Szeged alatt később a folyó jobb fele Csongrád megyéhez, bal fele pedig Temeshsz tartozik. Jobbról tehát a városhoz közel van a Balogh-bktok,

6 továbbá a hatalmas Matty-tó, mely a Tiszából Dowzsma felé folyik vissza, ez alatt Matty-tó egy másik, kisebb, de hosszú mocsár van, ahol a Röszke nevű majorság terül el. Ezután ugyanazon oldalon Szentpéter'' major jön, hozzá tartozik egy ugyanezen folyóból hosszan és szélesen kiáradó tó, a Láda-tó. Ezen a parton van a távolabbi Martonos falu, ennek közvetlen közelében van a Körös-tó, továbbá Kiskanizsa falva, majd alatta ismét két másik nagy tó van, az egyik a Gyékényes-tó, a másik a Csesz-tó, végül pedig ezeken túl található Zenta, a megye régi határhelye. A Tisza ezután kezdi elválasztani a Bodrogot. Temes megyétől. Ahol azonban a mi Csongrád megyénken át folyik, ott nagyon sok halászhellyel van megrakva. Ezekről később beszélünk. 2. A Maros Temes és Csanád megyék határából érkezik. A Maros Csanád alatt a mi oldalunkon Tömpös és Lele pusztákon kívül semmit sem érint és tüstént Szeged városa felé fordul, afelé vezeti medrét, mintha a várossal szemközt nyomban a Tiszába akarna ömleni, de másként van. Mihelyt ugyanis egyenes irányt vett, a város előtt nem messze megtörik, kanyarulatát, melyet a szemközti szegedi vár irányába vitt volna — ott félbehagyja és kevéssel följebb, Tápéval szemben egyesül a Tiszával. Éppolyan bőven hoz halat, de jobb ízűt és sokkal tisztább vizet, mint a Tisza. Ehhez közeledve és habjaival egyesülve átveszi halainak természetét és vizének jellegét (a). (a) vö. Istvánffy: V. könyv f.m. 43, máshol 68., 1.3

9 10