Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)
(István, András, és Ézsaiás) szerepel. Velük együtt iratkozott be Parschitius Kristóf, a következő évben pedig Frölich Mátyás és Lány György. 2 Hellenbach János még bányászként kezdte, de később a bányai kamaránál mint számvetőtiszt szerepel, fia, a szintén Wittenbergben tanult János— Gottfried, mint orvos ténykedett, I. Lipóttól bárói címet kapott. Később bánya kamaragróf, majd Rákóczi államának fobányagrófja és legfőbb gazdasági szakembere lett, aki haláláig (1728) a hazai evangélikus egyház kimagasló képviselője volt. 3 A Pilarik család is végig követhető a 17. század elejétől kezdve a 18. századig. Pilarik István Ocsován születtett 1615-ben (ahol 69 év múlva Bél Mátyás). Apja lelkész, ő is az lett, testvére, Ézsaiás szintén pap volt. Járt Bártfán és Selmecen, Szentandráson, Trencsényben és Szenicen. Később őt is száműzték, ott is halt meg. Testvérei, gyermekei és egyéb rokonai között akadt szép számmal lelkész, udvari karmester (Pilarik Gábor), tanár, valamint kerületi superintendens, (Pilarik István 1704—1711) és számos művük jelent meg nyomtatásban. Közülük való az 1690-es években Besztercebányán tanító Pilarik János is, aki Bélt Burius Jánossal együtt pártfogolta, és aki mellett a konrektori tisztséget látta el 1708-tól 4 Hasonlóképpen kiemelkedő, és erre a rétegre jellemző a Kray család sorsának alakulása. Viszonylag későn, az 1630-as években települtek át Morvaországból, ahol a vesztes fehérhegyi csata után az evangélikusok helyzete igen nehéz lett. Bevallottan azért jöttek a Felső—Magyarországra, mert fiuknak az itteni jónevű evangélikus iskolákban akartak megfelelő vallásos nevelést biztosítani. Kray Pál 1637-ben Késmárkon kezdett tanulni, Frölich Dávid rektorsága alatt, majd Lőcsére ment, onnan pedig Bártfára. Ezt thorni és wittenbergi egyetemi évek követték, 1656-ban pedig Bártfán lelkész lett. A kor ismert nyomdászának, a későbbi bártfai főbírónak, Klösz Jakabnak a lányát vette feleségül, 1662-ben nemességet kapott. 5 Fia Kray Jakab a bártfai iskolában kezdett tanulni, majd valószínűleg a debreceni kollégiumban került, hogy magyarul tanuljon és jogi ismereteket szerezzen. Az evangélikusok 1671 utáni üldöztetése a családi életét is megnehezítette, de a fiatalember föltalálta magát. Előbb Sáros vármegye főjegyzőjénél, Szentpétery Jakabnál joggyakornok. Ez a Szentpépétery Jakab képviselte megyéjét az 1681-es országgyűlésen, és szoros kapcsolatban volt Thökölyvel is. A beteges főjegyző mellett Kray egyre nagyobb szerepet kapott, különösen 1684-től. Hamarosan késmárki főjegyző lett, és a város számos ügyében tárgyalt Bécsben, Pozsonyban. 6 Ismerték az udvarban, a kancellárián, hamarosan már több felvidéki város megbízásából is eljárt. 1704-ben késmárki főbíró. 7 Thökölyvel kialakult kapcsolatai után nem meglepő, hogy Rákóczinak is bizalmasa lett, gyakran utazott a szabadságharc ügyei érdekében Varsóba, Gdanszkba, Lublinba, Krakkóba, Berlinbe, stb. Pénz és hitelügyek, valamint hadi—és ipari termékek kereskedelmének intézése fűződött nevéhez, 8 diplomata és gazdasági szakember egyszemélyben. 1709-ben a hirtelen benyomuló császári csapatok elfogták és Heister tábornok kivé; geztette. 9 Kisebbik fia, Pál, a császári hadseregben volt mérnök—főhadnagy. Ő 2 Uo. p. 133. 3 A Hellenbach család, illetve Hellenbach János— Gottfried kiterjedt tevékenységének ismertetésére itt nincs módunk kitérni. Rövid áttekintését Id. SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1891—1914. 14 kötet, (a továbbiakban Szinnyei). A vonatkozó rész IV. p. 667. 4 Ld. SZINNYEI, X. pp. 1135—1150. 6 BRUCKNER Győző : Kray Jakab, a késmárki vértanú, közéleti szereplése és diplomáciai működése II. Rákóczi Ferenc szolgálatában. Bp. 1928. pp. 7—9. e Uo. pp. 12—14. 7 Uo. p. 47; 50. 8 Uo. pp. 55—66. 9 Uo. pp. 78—79. 115
