A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Régészet - Trogmayer Ottó: A magyarcsanádi kőkereszt

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1980—81/1 A MAGYARCSANÁDI KŐKERESZT TROGMAYER OTTÓ (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) Magyarcsanád és Kövegy között, a régi térképeken Dali Ugarnak nevezett határrészen, az egykori Belezi ér partján monolit kőkereszt áll .embermagasságnyira kiemelkedve a földből. A kőkereszttől néhány száz méterre a felszínen szórványosan középkori kerámiatöredéket találhatunk. A néphit a keresztet Kun László sírjának tartja. Már a múlt századbeli leírások megemlékeznek a szokatlan vagy legalább is ezen a területen szokatlan kőemlékről.

1 1974-ben kisebb hitelesítő ásatást végeztünk, elsősorban azért, hogy pontosan meghatározzuk a kőkereszt méreteit.

2 Megfigyeléseink szerint a kőtömb eredeti magassága 290 cm, ebből 120 cm van a mai felszín alatt. Eredetileg valószínűleg 100 cm-re volt a földbe mélyítve, alsórésze ugyanis keskenyebb és laposabb. A kereszt karjának fesztávolsága 95 cm. A kereszt környékét rablóásatásokkal annyira feldúlták, hogy nem lehetett megállapítani, hogy volt e mellette sírgödör. A környéken lakók elmondása szerint a földterület egykori tulajdonosa kiemeltette a kőemléket, hogy ne zavarja a szántásban, majd miután a katonai térképeken jelölt vonatkozási pont volt, a csendőrség parancsára visszahelyezte. Ma már nem tudjuk megállapítani, hogy a visszahelyezés esetleg több méteres eltéréssel történhetett-e. A kőkereszt anyagának meghatározását dr. Ravasz Csaba végezte el, az alábbiakban az о véleményét adjuk közre.

3 „A kőzet jellegzetes palás, gyűrt szerkezetű, tömött, kemény ; a mállás hatására sötét barnásszürke, finomlemezes, pikkelyes, aránylag könnyen elváló és sárgásfehér, halványpiros színű, equigranulásris szövetű, kemény csillogó, egyenetlen törésű erekre, csomókra kipreparálódott részekre osztható, azaz, jellegzetes szerkezetű gneisz, mely fő ásványos elegyrészei: földpát, kvarc, biotit és muszkovit... A kereszt kőzetanyagának eredeti származási helyére vonatkozóan semmi közelebbi adatot nem tudok adni, mivel egy igen típusos kifejlődésű kvarc—földpát—csillám gneisz kifejlődéssel van dolgunk. Ez a Déli-Kárpátok övezetében igen elterjedt kőzetfajta, az ott található metamorf sorozaton belül. Hasonlóképpen több előfordulása ismert a Svájci-Alpok területéről is." Nehezen képzelhetjük el, hogy a redkívül súlyos kőtömböt a Svájci-Alpokból hozták volna a Dél-Alföldre, inkább valószínű, hogy akár kőtömbként, akár kifaragva a Maroson, illetve a Belezi ér víziútján Erdélyből szállították mai helyére. A zömök, rövid karú, máltai keresztre emlékeztető forma semmiképpen sem illik barokk1 Borovszky S, Csanád vármegye története 1715-ig. II. Bp, 1897. 611. * Az ásatáson részt vett Kőhegyi Mihály és Hegedűs Katalin. a Ravasz Csaba pontos meghatározásáért ezúton is köszönetet mondunk. 91 I •