A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Régészet - Török Gyula: Avar kori temető Csengelén

A férfisírok eszközökben szegények; húszban volt kés, négyben (28., 59., 77., 78.) kettő is. — Csiholóvas kovakövekkel a 30. (IV. t. 11—12.); csiholótöredék a 48. (VI. t. 28.) kovakő az 59. (VII. t. 23.) és 108. (XII. t. 22—26.) sírból került elő. — Az eszközök hiánya és a nyílhegyek gyakorisága utal a férfiak harcos tevékenységére, illetőleg az erre való nevelésre. A nők viseletéhez is hozzátartozott az öv; ővcsat huszonegy sírban maradt meg, de öweret egy sírból sem került elő. Fülbevaló. Kisgömbcsüngó's volt a 14. (II. t. 30.), 38. (V. t. 17—18.), 96. (XI. t. 10—11.) sírban; gömbölyű üveggyöngycsüngos az 51. (VII. t. 5—6.) és 99. (XII. t. 2.); félgömbbel zárt tölcséres csüngővel az 58. (VII. t. 3—4.); tölcsérben üveggyöngyszem csüngővel a 27. (III. t. 16—17.); 36. (III. t. 27.) 44. (V. t. 8—9.) 61 (VIII. t. 2—3.); 102. (XII. t. 2.) sírban. Az időben legkésőbbi fülbevalóknál az ovális karikaív pántokkal és gyöngyökkel tagolt; a csüngő álgranulációs pánttal csatlakozó hosszúkás üveggyöngy, minta 75. (IX. t. 1—2.) 97. (X. t. 21—22.) 98. (X. t. 28—29.); 103 (XI. t. 21.); 104 (XII. t. 15.)

24 sírban. Gyöngy nyakdísz tizenhárom sírban volt. A gyöngyök és a gyöngyök közé felfűzött apró tárgyak kevéssé korhatározók. A 23. sírban (nagylány) talált csüngó'díszek — két szűrőlapát és szőrcsipesz (II. t. 7—9.) — a korábbi szarmata

25 és gepida

22 hagyományokra utalnak. Gyűrű (Xl.t. 9.) és karperec (XI. t. 12—13.) nem jellemző a temetőre. Kések, amelyek az ételkészítést segíthették, a bolygatások ellenére is tizenkilenc sírban maradtak. Fonalkészítéshez használt orsógomb tizenhét sírban, orsókorong egyben (27.) volt. A gyermeksírok közül tizennégy melléklet nélküli volt, a többi mellékletei általában megegyeztek a felnőttekével ; így csak az eltérőket említjük. A 64. sírból a veretek préselt háromkaréjos aranyfóliás bronzok (VIII. t. 6—8.)

27 — A 12. sírban megmaradt aranyfólia darabok (II. t. 20—25.) kucsmadíszek lehettek. — A 19. (II. t. 32.) sírban szarmata gyöngyök voltak. — A 19. sírból a gyöngysorba fűzött aranyozott hajfonatszorító (II. t. 31.) díszítése ún. II. germán állatstílusú.

28 — A 46. (V. t. 29—30.) és 64. (VIII. 1.10.) sírból a csüngődíszek igen aprók (és a 23. női sír csüngői is!). — Az 57. sírban a jobb karon belül elhelyezettt átfúrt madárcsont egy játékbaba (?) merevítő tengelye lehetett.

29 — Kés kilenc sírban; orsógomb egy (II. t. 17.), orsókorong öt; varrótű egy (9. sírban elporladó); tűtartó tok egy (XII. t. 32.) sírban volt. Edény melléklet hat sírban és az 56.-ban (felnőttnek vett zsugorítva temetett nagylány) volt. Az edényt (italt) azok sírjába tették, akik életükben gondozásra szorultak (gyermekek, betegek). 28 Ez a nyílhegy-típus az V—

VI. századi gepida temetőben és a IX. századi késői avar temetők szélső sírjaiban egyaránt megtalálható; ezért itt nem korhatározó. 24 Cilinská, Z., Frauenschmuck aus dem 7—8. Jahrhundert im Karpatenbecken. S1A XXIII. 1. (1975) 63—96.; 65.1. Abb. 1. 26 Párducz M., Hun-kori szarmata temető Szeged—Őthalmon. MFMÉ (1958—59.) XXVII. t. 9. 26 Hampel, J., Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn. Braunschweig (1905) I., XVI. tábla. 27 Barkóczi, L., 6th Century From Keszthely—Fenékpuszta. AAH. 20 (1968) LXIII. tábla 1—16. 28 Fettich, N., Adatok az ősgermán állatornamentika II. stílusának eredetkéréséhez. A É 43 (1929) 68—110. 29 Bálint Csanád szerint bajelhárító „ongon." •—Bálint Cs., A Szaltovo—Majaki kultúra avar és magyar kapcsolatairól. AÉ 102 (1975) 52—53. 60