A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Régészet - Török Gyula: Avar kori temető Csengelén

A háború megakadályozta a temető további feltárását és publikálása sem történhetett meg. A leletekről megmaradtak az eredeti leltárkönyvi bejegyzések, egy térképvázlat (1. ábra) és a dokumentációs fényképfelvételek (I—

XIV. tábla), amelyek alapján sikerült a sírok anyagát azonosítani.

6 A leletek leírása az „Avar Corpus" III. kötetében jelenik meg,

7 de ott nem kerülnek bemutatásra a — leletekről restaurálásuk előtt készült —• fényképfelvételek, amelyek a leltárkönyvi adatokkal egyezőek. Fentiek indokolják a képanyag és az alábbi összefoglaló közlését. * A temetkezési szokások megfeleltek az egykorú temetőkben tapasztaltaknak. A felnőttek és egy gyermek (12.) sírjának mélysége 140—180 cm között volt; a sírok hossza 200 cm-nél is nagyobbb, míg szélességük csak egy (28.) sír esetében érte el a 110 cm-t. A csekélyebb mélységű gyermeksírok méretei bizonytalanok a földművelés és az egykori sírdúlások miatt. A sírok iránya közel azonos; a koponyák ÉNY és É közötti irányban voltak (egy közösségre utaló). A halottakat hanyattfektetve, kinyújtott karokkal helyezték sírba; kivételt csak egy (56.) zsugorítva temetett adott. — A halottak többségét koporsó nélkül temették. Vaskapcsos koporsóba helyezésthét sír (2., 5., 8.,10., 16., 37., 101.) árult el

8

; ezek a sírok — egy kivételével (37.) — a temető Ny-i szélén voltak. A 12. sz. nagyméretű sírban a a szögletekbe ásott lyukak ácsolt sírkamrára vagy saroglyalábak helyére utaltak.

9 A 74 sírban a mellkascsontok szokatlan összeszorítóttsága, a pokrócba, vagy gyékénybe csavarást jelezte. A sírok egykori megjelölésére mutat a koponya mögötti kopjafa lyuk (13. sír) és a bolygatottaknál a pontos ráásás. Halotti tort jelzett tizennyolc sírban az állatcsont, háromban tojáshéj, hétben edény. Bolygatások vizsgálatára 97 sír volt alkalmas; ezek közül 31 volt a régen bolygatott, de lehettek olyan bolygatások is, amelyeknél a csontokat nem mozdították el; erre engedett következtetni néhány „bolygatatlannak" vett sírnál, a sír irányára merőleges beásás. A bolygatások egyidőben és az értékesebb tárgyakért történhettek. LELETANYAG A 108 sír közül huszonhat volt férfi sír, harmincnégy női, harminchat gyermek és tizenkettő meghatározhatatlan neműé. A férfiak jellemző viseleti darabja az ingszerű ruhát és a kaftánt összefogó őv volt.

10 Tizennégy sírban, megmaradt mindkét ővcsat háromban az egyik bronzból volt. A három bronzcsat közül a 3. sírból való egyszerű ovális keretű, (I. t. 5.) tagolt csattüskéjű;

11 a 30-ból való tagolt ovális kerettel egybeöntött pajzstestű, vésett maszk-kontúr díszítéssel (IV. t. 13.) ;

12 a 65. sírból való ovális csatkeretén négyszögű szíjbefűző tag van (VIII. t. 20.). Az egy csatot őrzött sírok közül a 78-ban az ovális bronzcsathoz bronz lemez és szegecs rögzítette a visszahajló szíjat

13 (IX. t. 15.). e Leletanyag ui. a háború alatti mentések során keveredett és a temetőtérkép megrondálodott. 7 Török Gy., A csengelei temető (Szeged—Csengéié Feketehalom) angol nyelven in: Cemeteries of the Avar Period (...) in Hungary. Ed. by. J. Kovrig. Vol. III. 8 Hasonló koporsókapcsok voltak a korábbi gepida sírokban: Török Gy., Akiszombori germán temető... Dolg. XII. (1936) 35—36. 1. LI tábla 27. sír; LIX. tábla 367. sír. 9 H. Tóth Elvira, A kunbábonyi avar fejedelem. Cumania 1. (1972) 143—58. 10 Sarre, F., Die Kunst der alten Persien. Berlin (1923) 107—108. Abb. 112. 11 Török Gy., i. m. (1936). 26. 12 Csallány D., A bizánci fémművesség emlékei, II. Ant. Tan. IV. Bp. (1957) 254., II. tábla 3. 13 Török Gy., i. m. (1936), a 24., 178., 220., 232., 243, 306., 376. gepida sírok. 44