A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Újkori történet - †Sárközi István: Adalékok Dénes Leó munkásmozgalmi és közéleti munkásságához

Dénes Leó köszönti az 1947. július 2-án Szegedre érkezett kb. 200 tagú román kulturális küldöttséget; (MFM. T. gy. 80. 229. 52.) tésének kidolgozására. Dénes Leó egyeztette és tárgyalt az illetékes román és jugoszláviai vezetőkkel.

34 A KOMINFORM hibás, Jugoszláviát elmarasztaló határozata — 1948 június — azonnal véget vetett a Szeged és a Vajdaság között addig kialakított barátságnak. Még a határok két oldalán élő rokonok kapcsolata is megszakadt. Mindez sokat ártott Szeged fejlődésének és a mesterségesen is szított vagy vélt incidensek a lakosság hangulatában is neurotikus légkört idéztek elő. A határmentiség, figyelembe véve a hidegháborús nemzetközi légkört Szegeden nagyon érződött. Itt ismételten hivatkozom Dénes Leónak egy 1956. első felében Szeged lakáshelyzetéről írt számvetésére, amelyben arról szól, hogy vagy „nyolc év alatt a lakásépítkezés rendkívül kevés volt," s ennek döntően az volt az oka, hogy a Jugoszláviával elmérgesedett államközi és pártközi kapcsolatok miatt a határmentiség lelassította Szeged általános fejlődését. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a dr. Zöld Sándor belügyminiszter ellen készülő koncepciós vád Rákosi Mátyás szerkesztésében részben abból indult ki, hogy dr. Zöld Sándor elősegítette és támogatta a jugoszláviai Vajdasággal kialakult kapcsolatokat. Hogy maga személyesen is részt vett jugoszláviai küldöttségek fogadásán, „revizionista árulóvá" „a nép ellenségévé" vált. Szinte a csodával határos, hogy Dénes Leó nem került gyanúba Rákosinál. Igaz, tőle nem követelte a megvádolt elvtársak letartóztatását, ami Zöld Sándornak „kötelessége" lett volna. Szeged kulturális központi a megyében némileg halványodott azzal is, hogy a megyeszékhely 1950-ben Szentes34 MFM tört. gyűj't. Dénes Leó hagyaték. Szegedi társadalmi események a felszabadulástól napjainkig, с összeállítás. 8—9. 80. 218. 41. 352