A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Újkori történet - †Sárközi István: Adalékok Dénes Leó munkásmozgalmi és közéleti munkásságához

múlt nyolc év alatt rendkívül kevés volt. Hosszú évek kellenek még ahhoz, hogy a múlt hibáit megszüntessük, felszámoljuk a mai lakásviszonyainkat."

28 S a gondok szaporodtak annak ellenére, hogy a város területe 1950-re 140 000 km

2-ró'l 110-re, a lakossága pedig 140 000-ről 89 169 főre apadt.

29 Dénes Leó a város mindinkább hozzáértő közigazgatási vezetőivel és a Kommunista Párt szegedi pártbizottságával közös elhatározással úgy vélte, hogy ideje lenne rendezni Tápé, Kiskundorozsma, Algyő és több, Szegeddel közvetlen gazdasági, ellátási, egészségügyi, közlekedési téren szoros kapcsolatban levő község Szeged közigazgatásához csatolását. Az 1945—1948-as években Szeged városi vezetése a megoldás útjára kívánta vinni ezek Szegedhez csatolását. Tápé és Dorozsma már akkor csaknem teljesen összeépült Szegeddel, s a hároméves terv keretében villamosvonal kötötte össze Kiskundorozsmát Szegeddel s a felnőttlakosságnak nagyobb része Szegedre járt be dolgozni. Ugyanakkor a megye székhelye Szentes volt, s a hatósági intézkedéseket, engedélyeket a hosszas utazással elérhető megyeszékhelyen kapták e községek lakói. Indokolt volt a Szegedhez csatolási törekvés. Tudjuk, hogy e törekvés nem valósult meg akkor és 1973-ban oldódott meg Szeged „bolygóinak" közigazgatási egyesítése. Ugyanebben az időben, az 1946—1948-as években oldja meg Szeged közigazgatása s határozza el a korábban kialakult tanyaközpontok községekké szervezését, hogy ezzel egyszerűbbé tegye és meggyorsítsa e települések lakóinak ügyintézését, hogy ne kelljen a szegedi torony alá gyalogolnia — legjobb esetben utaznia — a 30—40 kilométerre lakó tanyasi embernek. Mint Dénes Leó papírra vetett emlékezésében megírta, „rövidesen kilenc község alakult, de úgy vélem igazolták az intézkedés reális voltát, a város is elvesztette mezőgazdasági jellegét. E müvelettel a város közel hetvenezer holddal, lakosságának száma több, mint negyvenezerrel csökkent.

30 A város össznépességének nagymértékű apadása tehát a közigazgatási átszervezésből következett. DÉNES LEÓ SZEREPE A TESTVÉRVÁROSI KAPCSOLATOK KIALAKULÁSÁBAN Az 1945—1948-as években merészen új módját választja Szeged a diplomáciai kapcsolatok megteremtésének a szomszédos országok határmenti területeivel; Szabadka (Subotica), Újvidék (Novi-Sad), Arad (Arad), Temesvár (Timiçoara), majd Ploesti, azután távolabbiakkal : Brnó (CSSR), Drezda (NDK) s Bulgáriából Plovdiv város vezető testületeivel, demokratikus tömegszervezeteivel. Gyakran személyes baráti kapcsolatok szövődtek a vezetők között, sőt a szegediek és a fenti városok, határmenti területek lakossága között is. Dénes Leó sehol, egyik megemlékezésében sem kívánt hangsúlyt adni önnön kezdeményező szerepének, de néhány fennmaradt levél, amelyek címére érkeztek, a testvérvárosok vezetőinek üzenetei, „diplomáciai" levélváltások, beszámolók a személyes látogatások és különböző küldöttségek kölcsönös látogatásairól arról tanúskodnak, hogy Dénes Leónak, a város polgármesterének, majd tanácselnökének, valamint dr. Zöld Sándornak, a szegedi pártszervezet vb-titkárának kezdeményező és meghatározó szerepe volt. Ezzel kapcsolatosan Dénes Leó utal arra, hogy „nem egyszer fel is vetették illetékesek, hogy van-e ennek a testvérváros mozgalomnak megfelelő gyakorlati értéke". De mint Dénes Leó felidézi, a rossz emlékű 1956-os ellenforradalmi események idején Brnó testvér28 MFM tört. gyűjt. 80. 221. 1. Kimutatások és jegyzőkönyvek az 1948—1950-es évekről. 29 Uo. Kimutatások az 1945—1948.,-as évektől a mai napig 1950. 30 MFM tört. gyűjt, kimutatások és beszámolók az 1945—1947. s az 1948—1950-es évekről. 15 gépelt lap terjedelmű irat. Dénes L., Az elmúlt két évtized emlékei. Tiszatáj 1970. 6. 555—556 349