A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Újkori történet - †Sárközi István: Adalékok Dénes Leó munkásmozgalmi és közéleti munkásságához

Csongrád megye és Szeged munkásmozgalmának Horthy-korszakbeli eseményeit s történéseit feltáró dokumentumokból, feldolgozásokból és visszaemlékezésekből, valamint a Szeged és Csongrád megye forradalmi harcosairól a napilapokban is megjelent méltatásokból jól ismerjük a megyénk és Szeged munkásságának, szegényparasztságának és haladó értelmiségének egy igazságos társadalmi rend megteremtéséért vívott küzdelmét, a fasiszta diktatúra megdöntéséért.

3 Ebben a gyakran egyenlőtlen küzdelemben nem egyszer érték súlyos csapások a forradalmi munkásságot, s osztályszervezeteit. Emlékezzünk az 1931—1933-as, majd az 1935—1936. évi kommunista perekre Szegeden. Az 1930-as években az állam és a társadalmi rend elmélyülő' fasizálódása tovább fokozta a baloldali munkásság és parasztság legjobbjainak üldözését, súlyosbította a dolgozók osztályszervezeteinek fenntartásáért folytatott harc körülményeit. Ebben az időben különösen nagy éberségre volt szükség a kommunistákat és a kommunista eszméket üldöző nyomozó szervekkel szemben, az osztályárulókkal szemben és igen fontos volt, hogy a dolgozó tömegekhez eljusson a kommunisták hangja, programja. A legális szervezkedési és agitatív pártmunka lehetőségeit ki kellett használni. Dénes Leó, aki 1932—1943 között egy, a kereskedők és iparosok által anyagilag érdekelt és támogatott, úgynevezett Unió kereskedelmi hitelintézet adminisztratív vezetője volt, széles körű feladatokat vállalt magára a marxista nevelésben, a kommunista párt politikájának népszerűsítésében, a Vörös Segély mozgalomban, a bebörtönzöttek, a munkanélküliek és családtagjaik erkölcsi és anyagi támogatásában. Kassáról, Párizsból, Bécsből érkezett hozzá a kommunista sajtótermék, mint pl.: a „Kassai Munkás", Moszkvából az „Új Hang", az idehaza megjelenő „Társadalmi Szemle", a „100%", a „Gondolat", a Schönschtein és Madzsar József szerkesztette Marxista Füzetek. Mint egyik visszaemlékezésében meg is említi Dénes Leó, a „Gondolat" című folyóiratot Veres Péter küldte meg neki. De eljutottak hozzá Lenin és Sztálin elméleti művei is. A szegedi államrendőrség 1936-ban, egy újabb szervezkedés és kommunista sajtótermék terjesztésének nyomára bukkant, amelynek következtében letartóztatta Hajdók Bélát és csoportját, Krajkó Andrást, Krajkó Józsefet, Szabó Istvánt, Bozóki Lajost, Machánszky Józsefet, Strahl Dezsőt, Nagy Jánost, Dénes Leót, Csúri Józsefet, Müller Júliát, Széli Sándort és másokat, a kommunista szervezkedésben gyanúsított személyeket. Dénes Leó és több más kisebb rendű gyanúsított s vádlott hamarosan szabadlábra került, de a rendőri őrizetet, felügyeletet rájuk is kiszabták.

4 így ha erősen korlátozva is, de Dénes Leónak lehetősége adódott arra, hogy az Unió hitelintézet leple alatt kapcsolatot tartson fönn a kommunistákkal és más baloldali érzelmű szervezett munkásokkal, értelmiségiekkel, írókkal, művészekkel. A szegedi „Csillag akadémiából" 1936-ban szabadult, három évi börtönbüntetését letöltött Gömbkötő Péter így emlékezik vissza Dénes Leóval történt első találkozására s a találkozás előzményére is. Szegeden nem kapott munkát, amivel mint kommunistát, rendőri felügyelet alatt tartották. Rongyos, kopott ruhában és lyukas talpú cipőben járt s kereset hiányában pénze sem volt. A „hozzám közel álló elvtársaktól azt a tanácsot kaptam, hogy menjek el az Unió Hitelszövetkezethez, amelynek egy megbízható e'vtárs, Dénes Leó a vezetője, aki segíteni tud átmenetileg nehéz helyzetemben. Részletben történő visszafizetésre hitelvásárlási lehetőséget kapok." Gombkötő Péter elmondta, hogy felkereste az említett Hitelintézetet, ahol az előszobában 3 Válogatott dokumentumok Csongrád megye munkásmozgalmának történetéből 1919-1944. (Szerkesztette: Serfőző Lajos.) Kiadta az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága és a Megyei Tanács HV. B. 1977. 4 Uo. 522—523. 328