A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Újkori történet - Péter László: A szabadkőművesség Szegeden 1870–1950

Ezt a levelet is, az alább következő ítéletet is fényképmásolatban Patzauer Dezsőtől (sz. 1899.), Torontóból kaptam: A törvényes és tökéletes Szeged páholy nevében A t. és t. Szeged páholy törvényszéke Csányi Sándor főm. tv. elnöklete alatt Dózsa Jakab, Bach Jenő, dr. Benkő István és Hoffer Jenő m. tv.-ek szavazó bírák és dr. Grasselly Károly m. tv. pótbíró jegyzőkönyvvezető részvétele mellett dr. Schulhof Emil szónok m. tv. vádlevelében Móra Ferenc m. tv. ellen az Alkotmány VI. alaptörvényének 1. fejezet 18. §-ának 3. bekezdésében megállapított az általános szk. kötelességnek szándékos megsértésének vétsége miatt foglalt vád 1919. évi augusztus hó 5-én Szeged keletén megtartott nyilvános főtárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után zárt ülésben a következőleg ítélt: ítélet: Móra Ferenc tv.-t az ellene emelt vád alól felmenti Indokok: Megállapítja a bíróság, hogy Móra Ferenc tv.-nek a Szegedi Napló 1919. évi április hó 1-i számában megjelent „Memento" című vezércikke alkalmas volt arra, hogy maga ellen a társadalom elítélését kihívja, és különösen azzal, hogy Lyon forradalmi történetét nem fejezte be cikkében, és elhallgatta a retorzió történetét, és megállapítja a bíróság azt is, hogy a főtárgyaláson kiderült, hogy vádlott m. tv. Zadravetz páterrel folytatott beszélgetés után saját lelkiismereti szavának engedett, mikor hite és gondolkodása alapján egy elő nem készített és feltétlen vérfürdőbe fúló ellenforradalom kitörését akarta és akadályozta meg inkriminált cikkének megírásával. Megállapítja a bíróság továbbá, hogy egész közéleti működésében mindig józanságot tanúsított és egyéb cikkeivel a mérsékletnek igyekezett hangulatot teremteni. Szegeden, 1919. évi augusztus hó 6-án. Dr. Grasselly Károly s. k. jkvezető Kiadta Szeged, 1919. szept. 10 Szígyártó s. k. fm. Az ítélet tehát magáévá tette Mórának Memento című cikkéről bő egy hónappal később, a május 7-i Személyes kérdésben című nyilatkozatában kifejtett saját értelmezését, és az ellenforradalmárok megfenyegetését úgy állította be, hogy ez éppen az ő érdeküket szolgálta, mert egy idő előtti ellenforradalmi kísérlet vérengzést idézhetett volna föl. A Szeged páholy utolsó ismert ülésére 1919. szeptember 16-án került sor. A jegyzőkönyv szűkszavúan csak annyit rögzített, hogy fölolvasásra került a „Móra Ferenc testvér ügyében megtartott bűnvádi eljárásról szóló jegyzőkönyv és ítélet" (It 1960. 351). Közben, június 22-én, Szígyártó Albert főmester a Szeged páholy nevében beadványt küldött Károlyi Gyula ellenforradalmi miniszterelnöknek, s ebben írásban is megerősítette, amit korábban Kelemennek és Gömbösnek szóban mondott: hitet tett az ellenforradalom mellett. „A szabadkőművesség — úgymond — olyan kormányzatot kíván, amely a társadalmi osztályok megbékítését, az igazságos és méltányos érdekek kielégítését, az erőszakos osztályuralom letörését, ha kell, erőszakos leverését tűzte ki céljául, és ezen célból az egyoldalú munkásszervezetekkel szemben egészséges polgári társadalmi szervezkedést kíván elősegíteni" (Kelemen, 584). Károlyi Gyula 25-én örömmel nyugtázta ezt a támogatást, de gondosan vigyázott, nehogy elkötelezze magát még az ilyenfajta szabadkőművesség méltánylása, netán elismerése irányában, sőt oly ügyesen fogalmazott, hogy a szabadkőműves szót le sem írta. Csupán a „párt, felekezet és osztálykülönbség nélkül" való összefogást méltatta (uo.). Csányi Sándor s. k. elnök 280