A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Újkori történet - Péter László: A szabadkőművesség Szegeden 1870–1950

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1980—81/1 A SZABADKŐMŰVESSÉG SZEGEDEN 1870—1950 PÉTER LÁSZLÓ (Szeged, Somogyi-könyvtár) A Martinovics-féle szövetkezésnek több tagja (Kazinczy, Batsányi, Latzkovits stb.) szabadkőműves volt, ezért Ferenc császár 1795-ben betiltotta a mozgalmat. Az első magyar szabadkőműves páholy 1749. július 30-án alakult meg Brassóban. Utána csak a kiegyezést követően, 1868. június 26-án születhetett meg Budapesten az Egyesség a hazában nevű páholy. 1869-ben keletkezett a temesvári, s ennek támogatásával jött létre 7570. május 29-én a szegedi Árpád páholy. Valamivel előbb, január 30-án alakult meg az addigi hét magyar páholy szövetsége, a Magyarországi Jánosrendű Szimbolikus Nagypáholy. A jánosrendű páholyokkal egy időben ún. skót rítusú páholyok is szerveződtek. A kétféle rendszerű szabadkőművesek egy ideig versengtek egymással, majd 1872. január 25-én együttműködési megállapodást kötöttek, végül 1886. március 21-én egyesültek. A szegedi szabadkőművesek is a tőkés és polgári értelmiségből toborzódtak. Gyárigazgatók, banktisztviselők, orvosok, ügyvédek, tanárok léptek soraikba. A hűbéri kötöttségekkel terhelt társadalomban mind a polgári demokratikus fejlődést elősegítő, mind pedig jótékonysági kezdeményezéseikkel kétségtelenül a haladást szolgálták. Azt írta Arató Frigyes 1895-ben Az Árpád páholy története című könyvének 38. lapján: „Az 1871. [1878!] év végén tartott községi tisztújítások alkalmával pedig fényes sikert ért el a páholy akciójával, midőn Csermelenyi Ivánt, a páholy érdemes főmesterét, a városi tanácsosi állásra juttatja." Ekkor tehát a szabadkőművesek még nyíltan megvallottak befolyásukat a közéletre. Éppen azért elhanyagolhatatlan a szabadkőművesség helyi múltjának minél tüzetesebb ismerete, mert Szeged történetének írói egy-egy esemény vagy intézmény létrejöttét, egy-egy személyiség vezető pozícióba jutását csak akkor érthetik és magyarázhatják meg, ha tudják, hogy kezdeményezői, irányítói között kik voltak szabadkőművesek. Az ÁRPÁD PÁHOLY A megalakítás érdeme Reimann Ede würtzburgi — akkor Temesvárott működő — színigazgatóé. Ő szervezte újjá a temesvári Három fehér liliom nevű páholyt, és ő hozta létre a szegedit is, teljes nevén Árpád a testvériséghez páholyt (R 3:154). Jellemző, hogy az alapítás jegyzőkönyve, munkatáblája — német nyelvű. Első főmestere Csermelenyi Iván (1819—1885), a városnak 1876 és 1878 közt tiszti főügyésze, 1878-tól (!) 1884-ig tanácsnoka, a Szegedi Kézművesbank elnöke. A tizennégy alapító közül a többi tisztségviselő neve is említést érdemel. Helyettes főmester 263