A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Néprajz - ifj. Lele József: A tápai Bokréta

Bálint Sándor neves néprajztudós eleinte nem szerette ezeket a pesti bemutatókat. Volly Istvánnak az időben ekképpen nyilatkozott: „1934-ben, amikor a tápai Bokréta szinte néhány hét alatt megszületett, a Szegedi Fiatalok a magyarországi szociális fölmérésen dolgoztak. Őszintén mondom, a Gyöngyösbokrétának mi, akkori gondolkodó fiatalok nem örültünk, mert a cifra nyomorúságunkkal való dicsekvést, narkotizálást, a szociális valóság elkendőzését láttuk benne. Ez a gyanakvás később megenyhült, mert értékei mind nyilvánvalóbbak lettek. Paulinival egyszer beszéltem itt, Szegeden. Főleg a tápaiak sikeres bemutatkozása után tisztelni kezdtem."

41 BOKRÉTÁS ÉVEK TÁPÉN A fellépés és a siker új gondokat, gondolatokat adott és hozott. A szakmai tanácsadók javasolták, hogy a darudöbögős alá muzsikált,, Harmatos a kukorica..." kezdetű dal helyett keressenek valami mást, amelyre majd éppúgy tudják járni ezt a sajátos, szép táncot. Ugyancsak kicserélésre javasolták a „Kiskutya, nagy kutya" című, megint csak műdalt. Ettől az utóbbitól már csak azért sem akartak megválni, mert „azáltal ösmerte mög Tápét a világ is." Egyébként mindkét műdal azon tápai dalok közé tartozott, amelyeket a tápaiak a „legtápaiabbak"-nak tartottak. Édesanyám szavaival :,, nékünk az volt a fontos, hogy kátánciára kigyüjjön, talpra essön a nóta is mög a tánc is." Megszokott dalaikra tudtak igazán szépen táncolni. Talán a két dalhoz együttvéve sem ragaszkodtak úgy, mint a szintén kicserélésre javasolt „mars" tánc dallamához, a Rákóczi indulóhoz. „Nagyon sajnáltuk űket, mert azok nagyon is a mi talpunk alá valók vótak. Úgy tudtunk táncolni rájuk, mint ahogy senki más. Bizony még majdnem baj lőtt abbúl, hogy el köllött hagyni űket, mert sehogy se tanáltunk helyöttük mást."

42 Az őszi betakarítás idején szünetelt a bokréta munka Tápén is. Télen viszont ismét megkezdődtek a próbák az Öregiskolában, készültek az 1935. évi budapesti bemutatóra. „Harmincnégybe, amikor először fönt vótunk, mögfigyeltük, mit visznek a másik csoportok Pestre. Ha úgy láttuk, hogy olyan nekünk is van, akkor azt bele vöttük a mi műsorunkba is, de úgy, ahogy az nálunk vót szokásba."

43 Elsősorban színfalat készítettek, Tisza partot, mivel az a falut bemutató szövegben is szerepelt, meg hát, Tápé valóban a Tisza partján van. A Lakodalmas vőfély-szereppel is gazdagodott. Paulini azt is kérte, hogy fiatalítson Tápé. Vagyis néhány legényt és leányt hívjanak meg a Bokrétába. így került oda Miklós Szatying Pál, aki nagyon alkalmasnak mutatkozott vőfély szerepre. Az 1935. évi Lakodalmas belső sorrendje nem változott semmit, csupán egyik-másik kicserélésre javasolt dal helyett tettek mást és a lakodalmi részleteket vőfélyszöveg kötötte össze. Ezt a műsort és a vőfély szöveget a tagsággal együtt Lele József állította össze. Ezzel mindenképpen színeztek az új műsorukon. Erre az alkalomra már minden lánynak és asszonynak volt nagyselyöm kendője is. „Anyáinktúl tanultuk gyerökkorunkba a „Százforintos, száz forintos, selyömkendő nagy rojtja" kezdetű népdalt, ami most eszünkbe jutott és ebbe a lakodalomba már bele is építöttük."

44 Az 1935. évi Lakodalmas játékban Török Lajos volt a vőlegény, s az akkorra feleségévé lett Nyinkó Örzsike meg a menyasszony. Ennek a műsornak kedves színfoltja lett a hajdani gyertyástáncra emlékeztető gyertyagyújtás az újasszonyavató idején. A második budapesti bemutatón tehát ismét lakodalmassal jelentkezett Tápé ; a belső változatnak nagyon 41 Volly István közlése. 42 Kószó Mo jé István közlése. 43 Lele Józsefné Lele Ilona közlése. 44 Lele József közlése. 207