A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Néprajz - Felföldi László: Über die Tanztraditionen der Serben des Maros Gebiets

Grin, I., (1977) Srpske narodnepesmejugoistocnog Alfelda. A magyarországi délszlávok néprajza 2. Bp. 92—

т. Grin, I., (1979) Narodne pesme jugoistoőnog Alfelda. A magyarországi délszlávok néprajza З.Вр. 34—59. Hadzsics A., (1891) A délmagyarországi szerbek, in: Az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képekben. Magyarország II. Bp. 619—653. Ilijin, M.—Putnik, D., (1970) Plesovi panonske zone. II. dieVojvodina. Zagreb Ivancan, L, (1975) Jugoszlávia néptáncai. Tánctudományi Tanulmányok 1975. Bp. 113—124. Ivancan, L, (1964) Geografska podjela narodnih plesova u Jugoslaviji. Narodna Umjetnost. Zagreb, 17—37. Jankovic, Lj. Sz.—Jankovic, D. Sz., (1949) Narodne igre V.k. Beograd JugaV. (1913) A magyar szent korona országaiban élő szerbek. Bp. Juhász A., (1966) A deszki hajóvontatók. A MFMÉ 1964—65/1. Kálmány L. (1885) Boldogasszony, ősvallásunk istenasszonya. Akadémiai Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből XII. kötet 9. sz. MTA kiadása. Bp. 1885. Kiss M., (1977) A magyarországi délszlávok folklórkutatásának áttekintése. Néprajzi Füzetek 1977/2. Bp. Kollárov M. L, (1912) Arad város és Arad vármegye szerb népe. In: Arad vármegye és Arad sz. k. város néprajzi leírása. (Szerk. Somogyi Gyula) Arad, 464—491. Kricskovics A., Magyarországi délszlávok táncok. Bp. (1980) Magyar néptánchagyományok. (Szerk. Lelkes L.) Bp. Martin Gy., (1979) A magyar körtánc és európai rokonsága. Bp. Mladenovic, O., (1973) Kolo u juznih slovena. Beograd. Olsvai I., (1973) Lakócsai délszláv dallamok. In: Sokszínű hagyományunkból. Bp. 39—47. Ocskó O., (1973) Szerb népszokások a Szeged környéki falvakban. A MFMÉ Adattára 466—74. sz. Palugyay I., (1855) Békés-Csanád, Csongrád és Hont vármegyék leírása. Pest. Petres D., (1976) Egyházi ünnepekkel kapcsolatos szerb népszokások Deszken. Csongrád megyei Honismereti Híradó, Szeged, 85—99. Sarosác Gy., (1973) Magyarország délszláv nemzetiségei. In: Népi kultúra—Népi társadalom VII. Bp. 369—390. Streitmann A., (1912) Torontál vármegye népe. In: Torontál vármegye (Szerk. Borovszky S.) Bp 141—168. Újváry Z., (1969) Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban. Debrecen. Újváry Z., (1963) Une costume de Slaves du Sud: la dodola. Slavica III. Debrecen, 131—140. (1973) Turkajárás az erdélyi és a magyarországi románok körében. Népi kultúra—Népi társadalom VII. Bp. 391—413. Urosevics D., (1969) A magyarországi délszlávok története. Bp. Vakarcs K., (1913) Dodolajárás a délmagyarországi szerbeknél. Ethnográphia Bp. 303—307. Vujicsics T., (1978) A magyarországi délszlávok zenei hagyományai. Bp. Szigeti Gy., (1980) Adatok a deszki szerb magyar és szerb népzenéhez, (kézirat) ÜBER DIE TANZTRADITIONEN DER SERBEN DES MAROS GEBIETS László Felföldi Ein wichtiger Faktor zum besseren Kennenlernen der südungarischen Tanztraditionen und zur Erforschung interethnischer Kontakte, ist die Kenntnis der Tanztraditionen der Serben, die im Gebiet der Maros leben, und die zahlenmässig beinahe die Hälfte der serbischen Minderheit, die in Ungarn lebt, darstellen. Die fünf serbischen Gemeinden (Deszk, Szőreg, Újszentiván, Magyarcsanád, Battonya), die heute eine Sprachinsel bilden, waren vor dem 1. Weltkrieg die nördlichsten Siedlungen der Serben des Banats. Nach der Volkszählung von 1900 lebten in den fünf Gemeinden 6823 Menschen. Nur in einer Ortschaft, in Deszk, hatten die Serben die Mehrzahl der Bevölkerung gebildet. In den übrigen Dörfern lebten sieneben Rumänen, Ungarn und Volksdeutschen in der Minderheit. Aus diesem Grund, wegen den unterschiedlichen Umwelteinflüssen und auch weil der Grad der Verbindung zu den geistigen Zentren, die sich im Banat und in Batschke befanden, unterschiedlich war, zeigen sich in der Volkstradition dieser fünf Gemeinden zahlreiche Unterschiede. Diese Unterschiede lassen sich auf dem Gebiet der Tanzkultur erkennen. Die älteste Schicht ihres Tanzschatzes wird von den vom Balkan stammenden Ringtänzen und den mit dem „Dodole"-Umzug und dem Lazarusfest zusammenhängenden rituellen Tänzen gebildet. Durch das mehr als zweihundertjährige Zusammenleben mit Rumänen und Ungarn gelangten auch rumänische und ungarische Tänzein die serbische Tanztradition (z. B. podvoje ,csárdás'). Die rumä188