Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)
A szabadságharc honvédtoborzásának lefolyását másik szemtanú, Kassai Vidor híres színészünk is megörökíti. 28 Leírása Makóról származik, ahol gyermekkorát eltöltötte. „...Húzza a cigány, hol a Klapka-, hol a Perczel-, hol a Rákóczi-indulót, vagy éppen a Marseillaise-t, amelyre akkor ezt a szöveget is énekelték: Gyúródeszka, rézfazék, Rántás, mártás jó eledel, Lemonádé, csukoládé, krampampuli, Liber, Puchner, Rukavina. A csoportból messze kihallani, amint a rigmust kiáltják: Gyere pajtás katonának, Jobb dolgod lesz, mint apádnak, Se nem kaszálsz, se nem kacálsz, Csak a német után sétálsz. Éljen a haza! Elöl délceg huszár díszben, alkalmasint a legjobb táncosok között, amiért nagyon megbecsülik. Járja a magyar szólót (magántánc), mégpedig tüzesen, ügyesen, könnyed figurákkal. Gyönyörűség azt látni, kivált mikor az egyik lábát fölemeli, kissé meghajol, s negédesen mosolyogva fölfricskázza a sarkantyús csizma orrát, — ki bírna már ennek ellentállni? Ez a verbungos huszár, akinek ezért alkalmasint a lénungon (napi zsold) kívül egyéb jutalom is kijár. Mögötte a verbungos őrmester, a káplár s még néhány víg huszár izeg-mozog. — Ezek körül több gatyás pór és iparos öltözetű legény; az egyiknek fején már csákó is van, a másiknak meg vállain van a katonadolmány, akinek pedig már egyikből se jutott, az csak úgy bokrétásan kurjongat, kezében borosüveggel. —• Ezek már mind fölcsaptak újoncnak. Asztalt, meg széket is hoztak magukkal, mikor aztán olyan alkalmas téres helyre érnek, leteszik az asztalt, mellé a széket, erre ül a verbungos őrmester. A többi járja tovább, hívogatva a legényeket : Csapj föl pajtás katonának, A szabadság huszárjának. Négy esztendő nem a világ, Éljen a magyar szabadság. Éljen a haza! Amelyik legény egyszer az őrmester markába csapott, az már honvéd lett, sőt talán bizonyos összeget is kapott." A JÓPÁLOS jellegzetes szegedi szólótánc, nyilvánvalóan a férfi szólótánc ugrós helyi változata. „A jópálos — írja 29 Tömörkény — szép magyar polgári szólótánc. Valaha még Joó Pál uram járhatta legszebben. Ma már ritka ember, aki megfelelő módon el tudja járni a jópálost. A cigánynak is úgy mondták: húzd el a jópálost!" Joó Pál nótái címen Kálmány több nótaszöveget közölt. 30 Ezekhez itt egyet még máshonnan 31 is idézünk : A „Joópálos verbunkja" címen járta az alábbi kuruc dal Szegeden : Szól a levél (!) a csordásról Kilelte a hideg. Három tehén A kútra mén, Möginná a vizet. Jaj rúzsám odavagy. Szerelmednek, galambomnak Rabja vagy. Ezör a baj, nem kettő, Kilukadt a sörpenyő. 28 Emlékezései 25. 29 Különféle magyarok 148. Vö. még Beck P. SzN. 1898,110. sz. 30 Koszorúk II, 122. 31 Szegedi nóta inszurrekció idejéből. SzH. 1901, 55. sz. 918