Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

108. AP 1284. —• András-köszöntő első dallama. Előtte prózában : "— Dicsértessék a Jézus Krisztus ! — Adjon Isten jó napot! •— Szabad-e Andrást köszönteni? — Szabad." Utána : 111. és 100. sz. dallam. Területi var. : Tápé 3 (ebből egy MNT II. 920). Elterjedés : Legtöbb Zala, Somogy, Vas megye. Biharból 2. Ezen kívül az Alföldön, Erdélyben nincs. Var. a szakirodalomban : MNT II. 901-924. Vö.J 1.186. 109. TDt64:69.Vö. 110, 111, 130.SZ. Területi var. : Tápé. Elterjedés: Dunántúl, Erdély, Moldva. Kevés Észak-Magyarországról és szórvány az Alföldről (Szolnok megye 2, Bács-Bodrog 1). Nemzetközi párhuzamairól: Domokos Pál Péter, 1952. Ballada-összefüggéséről: Dobszay, Szendrei, Vargyas; 1973. Var. a szakirodalomban : MNT II. 314. — H. 36 ( = szövege ugyancsak Szent Regina históriája.) Típusa: J 1.181. 110. AP 8290 j. Vö. 109. sz. Szövegét Gilitze István paraszti verselő írta és nyomatta ki: „MAKÓ várossának víz alól való pusztulásáról Szegeden. Nyomt. Grünn Orbán betűivel ( 1821. — Ismerteti Várnai Péter : A makói árvíz nótája. Zenetud. Tan. 1.1953, (593-600). Területi var.: Tápé (= MNT III/A256.). Elterjedés : Még 2 Bukovinából ( = Sz Nd 37. (Kétsoros : Nagyszalonta (= MNGY 4,4a, 4b.) A bukovinai dallamon — Sz Nd 37 — (valamint Papp G. XVII. sz. 130.) keresztül a sirató stílushoz kapcsolódik. A 109. sz. — amely a A búzamezőben (Sz Nd 36.) variánsa — német, illetőleg távolabbi európai összefüggését is mutatja. (Domokos Pál Péter, 1952. Dobszay, Szendrei, Vargyas; 1973.) Talán e két szálat egyesítik a Tinódi dallamok (Cs. Tóth XVI. sz. 42, 48.), amelyek a legközelebb állnak a tápai variánshoz. A népi dallam éppen a két Tinódi ének közti változat. Harmadik sorában a Heltai Cancionale-beli alakhoz (Cs. Tóth 42.), negyedik sorában a Szegedi veszedelem dallamához (Cs. Tóth 48) áll közelebb. A tonika alá lépő hangokat viszont következetesen elkerüli. 876