Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

6. MFMK felv. 93/b. vö. 4,7,9., Var. a szakirodalomban: MNT 1.166-170; 176 (= Torontál т.), 179,180 eleje. H: 161. Cs. В. szövegéből: 1,2. 7. NI. Vö. 4,6, 8 ; valamint III. 4. pünkösdölő második fele. Var. a szakirodalomban: MNT 1.166-182. H : 165. A játékosok körbe sétálnak egymás kezét fogva. Egy a kör közepén az ellenkező irányba halad. Kinyújtott jobb karjával mindenkit végigsimít. Végül párt választ a körből és azzal sereg (forog), míg a kör megáll és egyhelyben énekelnek. A végén a választott játékos marad a körben, párja a többi közé áll és újra kezdődik elölről. Az adatközlő szerint ma is játsszák. Cs. B. 1-7. 8. NI. Vö. 4, 6. Var. a szakirodalomban: MNT I. 176 (= Torontál т.), 177, 179. A játék menete : ld 7. Cs. B. szövegéből : 1-7. 9. MF 2293 с. Közölve: MNT I 340. Var: 6. Var. a szakirodalomban: MNT I. 168 közeli; 204 205, 341, 342 távolabbi. Cs. B. szövegéből 1,2. 10. NI. Var: 11. Var. a szakirodalomban: MNT 1.452-455. A játékosok egymás kezét fogva körbejárnak. Egy a kör közepén áll. A ki felköti a kardját szövegrésznél a kör megáll, a középső párt választ, miközben a 2. „vsz."-ot énekli egyedül. Ajuca lombos szövegnél körbe forognak. Utána a választott marad a körben és elölről kezdődik a játék. — Az adatközlő a nagyanyjától tanulta. Cs. B. szövegéből : 9-14. 11. Közölve: MNT I. 455. Var: 10. Var. a szakirodalomban: MNT I. 451-454. 4-5. sora: MNT I. 751. Húsz, harminc nagyobb lány (10-15 éves) kézfogással körbeáll. Egy a kör közepén. Negyedenként sorba mutogat mindenkire. „Az elején, az elején" : valamennyien párosan táncolni kezdenek. Végig táncolnak, egyre gyorsabban. Változat: „Habdollárom"-nál kezdik a táncot, és kezüket ütemesen összeütik. A középen álló ugyanekkor párt választ magának, „beránt egyet." Cs. B. szövegéből: a 16. sorhoz hasonló. 12. ATISZ. Többféle dallammagból építkező forma. Egyes részei önálló gyermekjátékként is élnek : 2-4. sora vö. 16 — ugyancsak Szőregről ; 18-23. sora vö. 10; valamint 26-27. sora vö. IV 31 (= MNT I. 943). A 27. sor egy műdal második feléhez is közel áll (Kerényi: 52.). Időnként az ütempárok kolomejka dallamsorba rendeződve nyitó-záró jelleget öltenek: 8-10. sor, 13-17. sor. Ezek a részek az Elvesztettem zsebkendőmet kezdetű dalhoz hasonlítanak (MNT 1.1019-1028, 1032). Vö. még MNT I 727 (= Torontál m.!), 728. Cs. B. szövegéből: 8-15. sor. Az énekes tovább nem tudta. 13. NI. Triton dallam. Közelebbi var. a szakirodalomban: MNT I. 622; vö. még MNT I. 361-427 némileg hasonló járású dalai. A játékosok egymás kezét fogva körbejárnak, a csüccs szövegre mindnyájan leguggolnak. 14. NI. Vö.MNT 1.647,650,651. Az anya a kör közepén áll, a többiek egymás kezét fogva körbejárnak. Uborka a körön kívül sétál. A te Mari lányod szövegrésznél Uborka kiválaszt egyet a körből, kezét megfogva kihúzza. A kör megáll. A dal végén az anya azt kiáltja: vidd-viddl Addig folyik a játék, míg a belső kör tagjai mind el nem fogynak. A két szereplő énekelve felelget egymásnak. 15. AP 1277 b. Vö. MNT 1.631-637. 16. Közölve: MNT 1.612. Valószínűleg töredék. Vö. 12. sz. 2-4. sora. A betlehemesek fejlettebb, de stílusban hasonló dallamainak hatását mutatja. 17. Közölve: MNT 1.425. Var. nincs. „Ezen versek éneklése közben az éneklő a szöveg szerint tagjait jártatja, ti. a cselekvéseket tagjaival kifejezni iparkodik." 18. Közölve: MNT I. 521. Var. nincs. Dallammagban, hangkészletben hasonló MNT I. 475-523. Első sorához ritmusban, hangkészletben közel áll : MNT I. 524-527. Az első sor tripodiája nem illik bele az ütempárosságba. Bizonyára népdal-hatás. Húsz, harminc kislány kézfogással kört alakít. Egy középen áll és negyedenként sorba mutogat. „Elejtettem" : egyet kiránt a körből, azzal táncol, a többi is párosan táncol. A szöveget (Hej, ugorj a Tiszába, mosakodj meg szépen stb.) kifejező mozdulatok kísérik. 19—21. Farsangi köszöntők Még két területi variánsuk van Majdánból és Törökkanizsáról. A szokás Szeged közvetlen környékén már nem él, a bánáti változatok azonban a valamikori szélesebb elterjedést bizonyítják. Bár szövegük a farsangra utal, Ágoston Mihályné — a 20. sz. 863