Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

4. —Gróf Rádai, adjon Isten jó napot, Maga fe,lé yemelem a kalapot. — Adjon Isten Rózsa Sándor, mi bajod, Talán bizon van valami panaszod. 5,л— Rózsa Sándor, ülj le mellém a székre, Majd elvégzem a bajodat estére. Felküldöm a nagy Székeli várába, Elitéljük Rózsa Sándort rabságra. 1. Falu végén van egy nyárfa magába, Juhász legén furulálgat alatta. Ej, te juhász, jaj de szépen furulálsz, Behallik a Szendre báró yablakán, 2. Kinyílott a Szendre báró y'ablaka, Kökényszemű kisasszon néz ki rajta. A kisasszony igy sóhajt fel magába, Mért is lőttem Szendre báró leánya. 3. Mért is.lőttem Szendre báró leánya, Nem lőhetők juhász legény babája. Másnap röggel Szendre báró kocsissá Kihajtott a hortobágyi pusztára. 4. Már messziről hujántja számadónak, Nem-e látta a nagyságos kisasszont, -Nem láttam én báró.

y uram,ha mondom, Bojtárom is három napja nem látom. 5. Bojtárom is három napja oda van, Biztossan a kisasszony is véle van. Visszahozta Szendre báró a juhászt, Újra fújja Hortobágyon furulát. 6. Olyan szépén fújja a szép furulát, Kicsalta ja. Szendre báró le/anyát. Lányom, lányom, nem mondalaklányomnak, Mint hogy a juhász legénynek adjalak. 656