Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

lotta a híres Bukuszát, akinek dudáját el is kérte és játszott rajta. Hangszerét unokája rontotta el, már nem tudta megjavítani. A már említett Varga Vincéről jegyezte föl Vargyas Lajos,

58 hogy mint a legtöbb dudás, ő is szegénységbe született bele. Volt kukoricacsősz, kanász, részesarató, napszámos. Már tizenhat éves korában az adókönyv — mint mondotta — a nevére került, vagyis a családfönntartás gondja ránehezedett: édesanyjáról és hat kisebb testvéréről kellett gondoskodnia. Jól tudott azonban dudálni. Még sürgős munka idején is elhívták lakodalomba, disznótorba, kukoricafosztásra, házimulatságra, sőt bálba is. Jómódúaknak is dukált. Már a mulatságra indulva, menet közben is játszott és mire odaért, összegyűltek az emberek. Fosztáskor ráült egy nagy halom kukoricacsőre, alóla szedték ki. Mikor a fosztást elvégezték, táncolni kezdtek. Ő maga volt „ëgy banda." Lakodalomban néha ketten összeálltak, klarinétossal vagy hegedűssel. Egy-egy nagyobb lakodalmon 50 forintot is megkeresett. Volt úgy, hogy egy hétig is nappal dolgozott, éjszaka pedig dudált. Bejárt a Városra, Szögedébe is lakodalomba. A sok muzsikálás miatt olykor egy hét múlva keveredett haza. Minthogy sokfelé járt dudálni, sokféle ízlést kellett kielégítenie: „szögedi fődön előre-hátra ëgy lépést, a gyorsat ugrálták. A halasiak kétoldalt lassan. Dorozsmai fődön térdhajlítás, ëgy lépés, a gyors mög lippögős, nagy térdhajlítással." Mint mondotta, tanyaiaktól tanulta a játékot. Dudáját is tanyai dudás készítette. A citerát, citerajátékot lenézte. A cigánybandákról pedig megjegyzi : „Cigány vót azér, de nem. vót divat." Varga Vince játékáról sajnos nem készült felvétel. A dudához, dudáláshoz kapcsolódó babonás hiedelmek szinte teljesen eltűntek. Csupán egyetlen rövid történetet emlegetnek az ördöngösen megszólaltatott dudáróL „Szögi Pál eccő disznótoron játszott. A dudáját fölakasztotta ëgy szögre a falon, aztán a táncolókhoz fordult: elhiszik-ë, hogy eltáncolom a duda nótáját? Persze hitetlenködtek. Ki fogad ëgy mázsa búzába? Ëgy töhetős gazda fogadott. Akkó a dudás kezive-lábáva kivert ëgy nótát úgy, hogy a duda a falon mögszólalt. Mög is kapta a mázsa búzát. Szögi Pálnak különlegös tudománya vót, hogy ezt véghön tudta vinni." CITERA. Szegediek ajkán citura. Van ódalfejes, kölökfejes, fiascitura. Öregek tambura, asztaltambura néven is emlegetik. Kovács János szerint

59 szegedi hajósok közvetítésével vált általánossá a múlt század második felében, főként a szegényebb osztály (kisparasztok, külvárosi nép) körében. A szegedi citerakészítést és játékot szinte teljes egészében Sárosi Bálint nyomán

60 ismertetjük. A citera feje, másként tőkéje keményfából készül. Bükk, akác, leginkább diófa jó hozzá, mert az nem hasad el, a hangolószögek sem szaladnak mög benne. Alkalmas még a juharfa, is de a fűzfa, fenyőfa már nem. Mindenképpen száraznak kell lennie. A régebbi citerákon a fejet díszes lófej- vagy csigafaragvány ékesíti. A mai citerakészítőknek — talán a sándorfalvi Budai Sándornak, a népművészet mesterének kivételével — már nincs idejük, törelmük ehhez a munkás faragáshoz, beérik a lesimított formával. Mindenképpen ügyelni kell arra, hogy a fej-, illetőleg tőkerész a fedőlap alá ne kerüljön, mert ez tompítaná a citera hangját. Nagyon könnyű citerán bizonytalan a játék. Afödőlap puhafából készül, legalkalmasabb a fenyődeszka. Minél vékonyabbra gyalulják, annál jobb a citera hangja. Nem lehet azonban 4-5 mm-nél vékonyabb, mert könnyen elreped. Esetleg a verő, vagyis a húrokat pengető toll, esetleg szaru vagy fapálcika hamar kieszi. Idősebb citerások igen jónak találják a rostakéregből készült fedőlapot. Erre kör- vagy szívalakú lyukat vágnak, ezek a hanglukak. Az újabb citerán nem közvetlenül a fedőlapra, hanem a ráenyvezett, kótafa néven emlegetett keményfa rátétre kerülnek a kóták. Ez tompítja a citera hangját, de a kóták nem repesztik el a fenyőlapot. Az ódallapok is rendszerint fenyődeszkából, fenyőlécből készülnek. Szélességük a citera mérete szerint 4-10 cm között változik. Vastagságuk 5-10 mm. Vargyas 10. Kovács 462. Citera és citerajáték Szeged környékén. Ethn. 1961, 445. 590