Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

A nép gyözleme és az újszegedi csata. Versed és szenttamási ütközet. Budavár ostroma 1849 tavaszán. Metszetek is voltak rajtuk. Az újszegedi csatán egy kivont kardú huszár, ostromverte várfalak, ágyúk, rohamozó honvédek. Tollforgató ember írhatta őket. Az 1849. február 14-én lezajlott újszegedi csatáról szóló füzet soviniszta fellengzőssel a honvédség és a délvidéki szerb szabadcsapatok küzdelmét írja le. Ebből egy részletet Újszeged jellemzésénél már idéztünk. A verselmény így végződik. De ki győzne mindent itt előszámolni, Hisz akár egy könyvet lehet róla írni. És minthogy jelenleg minden pillanatban Riadót dobolnak — hagyjuk hát most abba! Majd ha a szabadság szép harcát kivívtuk, Akkor a többit is bővebben elmondjuk.

23 Máshol, a katonaélet jellemzésénél szólunk a Kossuth-nóta szoros szegedi kapcsolatairól. Búcsúzását egy magyarszentmártoni nóta

24 így énekli meg: Kossuth Lajos befogatta hat lovát, Fölültette feleségét, kocsisát. Kinyitotta üveghintó ajtaját, Úgy vitte ki Szent István koronáját. Várjatok ti, jó embörök, huszárok! Visszagyün még Kossuth Lajos hozzátok! Görgei világosi kapitulációját a szegedi táj néphagyománya árulásnak érezte. Erről egy tápai daltöredék

25 így tanúskodik: Ha Görgei igaz vezér lőtt vóna, Magyar hazám még mostan is mögvóna. Világoson roppant nagy a temetés, Sírásó is több vót ott százezörné. Mintha rítt vóna az Isten maga is, Hogy nem marad a fődön ëgy magyar is. Él még égbe a magyarok nagy Anyja, Mögvérad még, nem lösz mindég éccaka. Mögvérad még, nem lösz mindég éccaka, Lösz még eccő a magyarnak hazája... Háborús dalok Az 1848—1918 közötti katonasorsot, háborús eseményeket népdalaink is nyomonkísérik, megörökítik. Egyik legszebb régi katonadalunk több elemből (kurucvilág, szabadságharc, 23 Pontos címe: A nép győzedelme, vagy az új-szegedi csata. Szarvas, 1849. Réthy Lipót. Szerzője Sz. M. Nyilvánvalóan azonos Szabó Mihály félbemaradt szegedi piarista papnövendékkel, aki az 1849-ben megindult, rövid életű Tiszavidéki Újság szélsőséges hangú főmunkatársa volt. Versélményei szegedi szempontunkból jelentéktelenek. így még Az ó-becsei tábor első csatája. Július 18-án 1848. Pogány Péter baráti közlése. 24 Történeti énekek 309. 25 Följegyeztük 1934-ben Nagyembör Kata 85 éves tápai asszony ajkáról, aki hozzáfűzte, hogy Tápai Pista híres búcsúvezér római zarándokútjárói hazatérőben meglátogatta Kossuth Lajost, akinek ezt a nótát el dalolta. Kata néni szerint útlevelét is Kossuthtól kapta. 34 Évkönyv 529