Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

A szegedi nagytáj epikai hagyományvilágából Kovács Ferenc kisiratoson,

43 Vöo Gabriella

44 romániai és Penavin Olga

45 jugoszláviai, Bánátból származó gyííjteménye is merített.

46 43 Kovács F., Iratosi kertek alatt. Bukarest 1958, 15-102. Összesen 21 mese. Mint máshol rámutattunk, Kisiratost (Dorobanti) jórészt Szegedről kirajzott dohánykertészek alapították (1818). Népe máig ősi szülőföldjének ö-ző tájszólásában beszél. A kötet meseanyagát németül ismerteti Dömötör Á., Fabula 1976,123. 44 VöőG., Többet ésszel, mint erővel. Bukarest 1969. A kötetben Omor (Rovanifa Mare), Ótelek (Otelec), Aurélháza (Raut), főleg pedig Csákóvá (Ciakova) és Magyarszentmárton ( Sammartin Maghiar) falukból találunk epikumot. Ezeknek magyar népe, illetőleg magyar kisebbsége a múlt század elején odatelepült szegedi gányósarjadék. E faluk szegedi kapcsolatairól máshol már szólottunk. 45 Penavin O., Jugoszláviai magyar népmesék. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény. XVI. Budapest, 1971. A változatos gyűjteményben ö-ző, szegedi eredetű Ludaspuszta (Ludos), Csóka (Сока), Hetény (Tamásfalva, Hetin), Magyarszentmihály (Mihajlovo), Padé (Padej) falukból is találunk anyagot. E helységekről máshol már szintén szólottunk. 46 Itt felsoroljuk még a Kálmány kéziratos hagyatékából közzétett meséket : Ortutay Gy—Katona I., Magyar Parasztmesék. I—

II. Budapest, 1951—1956. I: 16,38, 49. szám. 11:22-29, 31-41. szám. Ortutay Gy., Magyar Népmesék I—III. Budapest, 1960. III: 139, 140, 142, 143, 148, 155-157, 159, 160, 162, 164, 165, 172, 173, 209, 211, 214, 215, 224, 245-248, 250, 260, 276, 313, 314, 335, 352, 356, 359-361, 363, 364, 369, 376, 377, 381-383, 387, 389, 395, 401, 411, 412/3-5. szám. 489